Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

1-2 Büntetőjogi Döntvénytár. fondorlat. — A előleges éiiesités az utólagos ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtés lehetőségét és tényét ki nem zárja. (Ouria 1907 november 29. 10560/906. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt elutasítja. indokok : A kir. tábla ítélete ellen a védő a BP. 385. §-a 1. a) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt azért, mert a hamisitott utalványoknak a sértett czéggel szemben való felhasználása ravasz fondorlatot nem képez főleg azért sem, mert a sértett czég eleve figyelmeztetve lett arra, hogy ilyen hamis utalványokkal mások megkárosítják. A pauasz nem alapos, mert valamely kereskedővel szemben, hamis magánokirat készítése és felhasználása állal annak bizonyítása, hogy a kiszolgáltatandó árukért a vételár már eleve lefizettetett, mindenesetre olyan ravasz tevékenység, mely a Btk. 379. §-ában megjelölt jogi fogalmaknak megfelel. Azt pedig a kir. tábla nem fogadta el tényként, hogy W. L vádlott a sértett czégnek bejelentelte volna, hogy hasonló hamis utalványokkal mások is megkárosítják, de ha ez való tényként meg is állapíttatott volna, ez a vádlottnak bűnösségét megszüntetni akkor sem volna alkalmas, mert az előleges értesítés az utólagos ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtés lehetőségét és tényét ki nem zárná. Minthogy tehát bűncselekmény tényáiladéka fenforog, az alaptalan panaszt elutasítani kellett. 10. Vádlottnak az az eljárása, hogy a sértett javára ellene és neje ellen elrendelt biztosítási végrehajtás folytán le illetve felüljoglalt és nála hagyott és gondviselésre bizott ingokai a sértett felhatalmazása nélkül eladta, és a befolyt vételárat más tartozásai törlesztésére fordította, a Btk. 359. §-a meghatározott sikkasztásnak ismérveit kimeríti. (Curia 1907 deczember 13. 9585/907. sz. a. III. Bt.)