Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

10 Büntetőjogi Döntvénytár. ezek után a sértett vádlottól való félelmében a szobájába mene­kült és annak ajtaját belülről bezárta, mire vádlott az ajtót be­feszitette és a szobába behatolt s miután a sértett onnan az ablakon át kimenekült, a sértettnél látogatóban volt és a szobá­ban időzött Sz. G.-nét a földre teperte és szidalmazta mindaddig, mig a helyszínére hivott rendőr a rendzavarásnak végét nem vetette. Eme tényekből nyilvánvaló, hogy a vádlott nem jogos in­dokból, jelesen nem a sértett és ő közte még fennálló házassági kötelékből származtatható és elfogadható okból, hanem a sértett­nek személyes szabadsága és testi épsége ellen irányzott bűnös czélzattal, tehát jogtalanul hatolt be a sértettnek akkarata ellenére annak kizárólagos rendelkezése alatt levő lakásba és ehhez ké­pest a tábla nem tévedett, midőn a vád tárgyává tett cselek­ményben, a magánlak megsértésének alkotó eleméül megköve­telt : más lakásába való behatolásnak jogtalanságát, vádlott ter­hére megállapította. Ennélfogva a semmiségi panaszt mint alaptalant a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. * * = Ellenkező határozat Bjt. XL. 139. és XLV. 326. 8. Valamely bírónak a BP. 68. §-a alapján kért mellőzése iránt a BP. 69. $-ának negyedik bekez­dése értelmében csak a kifogásolt biró meghallgatása után lehet határozni. (Curia 1907 szeptember 17. 7435. sz. a.) A kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak talál­tatván, kimondatik, hogy valamely bírónak a BP. 68. §-a alap­ján kért mellőzése iránt a BP. 69. §-ának negyedik bekezdése értelmében csak a kifogásolt biró meghallgatása után lehet ha­tározni. Megsértette tehát a törvényt a trencséni kir. törvényszék 4 906 november 7-én 4321. sz. a. hozott végzésével annyiban, amennyiben dr. 0. G. nagybittsei kir. albirónak K. E. magán­vádló állal kért mellőzése iránt a nevezett albiró meghallgatása nélkül határozott. Jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom