Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommütalo. Lap 291. §. 148. A szülés körül segédkező bába, midőn az ujszülöltön a születést követő 3—4-ed napon az" önszervi bőrlob tünetei mutatkoztak, ahelyett, hogy az újszülött hozzátartozóit orvosi segély igénybevételére utasította volna, a beteg gyermek testét karbololdatos ruhával borogatta, minek folytán X. R. a szenvedett karbolmérgezés folytán meghalt. A Btk. 291. §-a szerint minősülő emberölés vétségében nyilváníttatott bűnösnek 215 175. Gyógyszerészsegéd felelőssége, mikor a veszélyes természetű gyógyszer kiszolgáltatásánál, foglalkozása gyakorlatában az előirt szabályokat meg nem tartotta és a gyógyszert olvashatlan írással és olvashatlan aláírással ellátott orvosi rendelvényre szolgáltatta ki, ami mindenesetre csakis 'a köteles gondosság figyelmen kivül hagyásával történhetett meg és ezt tette annak daczára, hogy a gyógyszer mennyiségére nézve aggálya volt és ez okból azt nem a megrendelt, hanem annál sokkal kisebb mennyiségben adla ki .„. ._. „. ._. .._ ~ _ .... 248 XX. FEJEZET. A testi sértés. 301. §. 89. Vádlottak kődobálása azon személyek testi épségét, akik a vasúti vonaton a betört ablakok közelében voltak, kétségtelenül veszélyeztette ugyan, s azok közül kettő könnyű testi sérülést tényleg szenvedett is, mindazonáltal a kődobálással okozott ablakbetörés még sem képezett olynemü megrongálást, amely a vasúton levő személyek vagy árakra nézve a Btk. 434. ^-ában feltételezett közveszélyt vonta volna maga után. De a vádlottak szándéka sem irányult ily veszély előidézésére. — Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján s könnyű testi sértés vétségének és idegen vagyon szándékos megrongálása vétségének megállapítása ._ _ „ .__ 117 92. Oly esetben, midőn a tettes mást sértett, mint akit sérteni akart, a tettes felelőssége akként állapítandó meg, mintha ő a büntetendő cselekményt az ellen a személy ellen követte volna el, akinek a bántalmazását valójában czélba vette ._. „_ 122 104. Az a tényállás, hogy vádlottak közös és együttes elhatározással egyszerre bántalmazták sértettet, magában foglalja a társtettességet, habái a sértetten a bántalmazás által csak egy testi sértés okoztatott. A jogos védelem a vádlott javára meg nem állapitható, ha a vádlottak csak azután támadtak rá közösen és együttesen a sértettre és verték azt le, mikor már az le volt fegyverezve „ .... ._ 154 303. §. 92. Egyik szem látóképességének csökkenése nem minősiti a testi sértést a Btk. 303. §-a szerint. Ez súlyosító körülmény .... ._. ._. .„. „. 122 305. §. 244. Abból a ténykörülményből, hogy a vádlottnak az volt a szándéka, hogy a sértettet csúffá tegye, az következtethető, miszerint sértettel feltűnően el akarta torzítani; s minthogy ez az eredmény be is következett, ezért a vád tárgyává tett súlyos testi sértés a Btk. 305. §-a szerint helyesen minősíttetett .... .._ _ .... — 360