Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

86 Büntetőjogi Döntvénytár. junius hó 9-én megjelent számában, «Mikor az asszony férjétől lop» czim alatt egy czikket tett közzé, melyben az a tényállítás foglaltatik, hogy K. M.-né férje távollétében saját lakásába betört s onnan 59 K készpénzt, ellopott, a büntető eljárást azonban azért szüntették meg, mert a férj nem kívánta neje megbüntetését. Vádlott beismerte, hogy a czikket ő irta, s ő tette közzé, de azzal védekezik, hogy annak tartalmát a csendőrségi tényvázlatból merítette s az állított tény valódiságának bizonyítására Sz. J. őrsvezetőre mint tanura hivatkozik. A kir. törvényszék vádlott védekezését azért nem fogadta el, mert a beszerzett s az iratokhoz hivatalos másolatban csatolt csendőrségi tényvázlalból megállapította, hogy abban az foglaltatik, hogy a színhelyen talált feszitési nyomok K. M.-né bűnösségére gyanuokot szolgáltatnak, melylyel szemben vádlott a közzétett czikkben azt állította, hogy a csendőrség kiderítette, mikép a pénzt K. M.-né lopta el. Minthogy a közzétett czikkben foglalt állítás valódisága esetén a büntető eljárásnak okát képezné, és K. M.-nét a közmegvelésnek tenné ki; minthogy vádlott állítását sajtó utján tette közzé: vádlott cselekménye a Btk. 258. §-ába ütköző s a 259. §. szerint minősülő rágalmazás vétségét állapítja meg s őt ebben bűnösnek kimondani s megbüntetni kellett stb. A debreczeni kir. tábla: A kir. tábla az elsőfokban eljárt bíróság ítéletét helybenhagyja. A kir Ouria: A semmiségi panasz elutasittatik. indokok: Vádlott a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján használt semmiségi panaszt azért, mert a vád tárgyává tett közleményt a csendőri tényvázlat alapján irta. A panasz, mely a S. T. 14. §-a értelmében a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okot érvényesíti, tehát helyesen a BP. 385. §-ának 1. c) pontjára lett volna fektetendő, alaptalannak találtatott. Azon hatósági iratok, melyek természetüknél, vagy a törvény rendelete szerint titkosak, nem tartoznak azok közé, melyek a sajtótörvény értelmében, habár hiven is közölhetők. Nem lehet kétséges, hogy a bűnvádi nyomnzat és vizsgálat iratai, mivel azoknak nyilvánosságra hozatala az eljárás sikerét veszélyeztetheti, már ezen okból is titkosaknak tekintendők; de titkosaknak nyilvánítja őket a bűnvádi perrendtartás is, (63., 120. §.) annyiban, hogy megtekintésüket a hatósági közegeken kivül csak a terheltnek és védőjének és ezeknek is csak korlátozva engedi meg. A csendőri tényvázlat tartalmának közlése tehát nem zárja ki a bűnvádi eljárást.