Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)
Büntetőjogi Döntvénytár. 83 meghatározol! csalárd bukás bűntettében mondotta ki bűnösnek, nem hozott ítéletei törvényszerű vád nélkül és a BP. 384 §-ának M. pontjában megjelölt semmiségi okot képező alaki szabálytalanságot el nem követett. Továbbá a kir. tábla l>. L. vádlott beismerése alapján megállapította, hogj a nevezett vádlotl akkor, midőn üzleti áruezikkeit bátyjának l>. j.-nak 6000 K-ért eladta és a vételár részleteként készpénzben kapott 2000 K összeget, egyes hitelezők követeléscinek kielégítésére fordította, mar tudta a fizetésképtelenségét. Az eladott áruk 0000 K vételára és ugyanazon áruk a csődbe beszolgáltatott részének 7897 K 40 fillér beszerzési ára közt lenforgó külömbözetből megállapította a kir. tábla azt is, hogy I). L vádlott az áruezikkeket éj léken alul adta el. Minthogj pedig a fizetésképtelenség beállta után az üzleti áruknak a hitelezők elől elvonása és értéken alul eladása, nemkülönben az egyes hitelezők kielégítése a többi ki nem elégített hitelező vagyonjogi érdekeinek sérelmével jár, miről a vádlottnak a dolog természeténél fogva, kétségtelen tudomása volt, és minthogy ennek tudata a hitelezők megkárosításának czélzatát is átfoglalja : mindezekből nyilvánvaló, hogy D. L. vádlott a terhére megállapított cselekményeket abból a ezélból követte el, hogy hitelezőit megkárosítsa. Az a körülmény, hogy D. .1. az adásvételi jogügylettől a csőd megnyitása után elállott és a megvett áruknak még megmaradt részét a csődbe engedte át, D. L. vádlóit javára nem vehető figyelembe, mert az eladás folytán beállott káros eredmény utólagos elhárítása nem változtat a már befejezett bűncselekmény tényálladékán. Ezekből folyóan az üzleti áruezikkeknek eladás utján való elvonása és értéken alul eladása a Btk. 414. §-ának 1. pontjában és egyes hitelezőknek kielégítése ugyanazon §. 3. pontjában meghatározott csalárd bukás bűntettének összes alkotó elemeit kimerítvén, a kir. tábla ugy a büntetendő cselekmény tényálladékának megállapítása, mint a bűncselekmény minősítése tekintetében helyesen alkalmazta a büntetőtörvénynek rendelkezéseit, minélfogva* a BP. 385. §-ának 1. a) és b) pontjára fektetelt semmiségi panasz is alaptalannak találtatott. Ezekhez képest a semmiségi panasz minden irányban a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el volt utasítandó. Végre megjegyeztelik. hogy a büntetési tétel alkalmazását illetően hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett, mert az eladott áruezikkek az adásvevési jogügyletben résztvett felek megállapodása szerint 6000 K értéket képviseltek s ezeknek a D. J. által a csődbe beszolgáltatott része, a csődleltár szerint 7897 K 40 fillér beszerzési árban leltároztatott, miből kétséget kizáróan kitűnik, hogy a csalárd bukást megállapító 0*