Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. sl tömegbe való leltározását engedje meg, amely kérelmét D. J. másodrendű vádlóit testvére teljesítette is. Beismeri, hogy csak a bűnjelként szereplő könyveket vezette és azzal védekezik, hogy ő a könyvvezetéshez nem ért, és abban az üzletben, amelyben ő megelőzően alkalmazva volt, sem vezettek más könyveket. í). J. másodrendű vádlott azzal védekezik, hogy ő testvére elsőrendű vádlott fizetésképtelenségéről, valamint arról, hogy ő üzleti ezikkeit hitelezői megkárosítására irányuló szándékkal értéken alul akarja elidegeníteni, tudomással nem birt, s ő az üzleti czikkeket jóhiszeműen B. Zs. ügyvéd jogi tanácsának igénybevétele mellett vásárolta meg 6000 K-án, a vételárból 2000 K-t kifizetett, 4000 K-ról váltót adott, s mikor testvére az elsőrendű vádlott a csőd elrendelése után őt arra kérte, hogy a vételi szerződéstől álljon el és az üzleti czikkeknek a csődtömegbe való leltározását engedje meg, ő ebbe elsőrendű vádlott azon ígéretére, hogy a vételári részletként kifizetett 2000 K-t neki vissza fogja fizetni, beleegyezett. Tekintve, hogy elsőrendű vádlott üzletének évi forgalma a szakértők véleménye szerint 62,640 K, az ily terjedelmű üzlet köre pedig a kisipar körét túlhaladja, vádlott tehát üzletét a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetni lett volna köteles és azért, mert ezt tenni elmulasztotta, a kereskedelmi törvény által a kereskedőkre vonatkozóan megállapított kötelességeket magáról el nem hárította; tekintve, hogy elsőrendű vádlott saját beismerése szerint a kötött adás-vevési szerződés kiállítását megelőzően fizetésképtelenségét tudta, s így ő, mint kereskedő, fizetésképtelensége bekövetkeztével, vagyis az adásvevési szerződés megkötését megelőzően, már vagyonbukott volt; tekintve, hogy az eladott áruczikkeknek az a megmaradóit része, amely a D. J. másodrendű vádlott által az adásvevési szerződés megkötésétől kezdve a csőd kiütéséig elárusítva nem lett, a csődleltár szerint 7897 K 40 fillér beszerzési értékkel bir, s igy nyilvánvaló, hogy elsőrendű vádlott áruczikkeit másodrendű vádlottnak értéken alul idegenítette el; tekintve, hogy elsőrendű vádlott az által, hogy fizetésképtelenségét tudva, a csőd elrendelését maga ellen nemcsak, hogy nem kérte, de áruczikkei elidegenítése által hitelezői elől a kielégítési alapot elvonva, ezáltal azokat szándékosan megkárosította ; végül tekintve, hogy elsőrendű vádlott beismerése állal bizonyítva van, hogy ő a másodrendű vádlott által kifizetett vételári részletet egyes hitelezői kielégítésére fordította, és ezáltal kielégítést nem nyert többi hitelezőit szintén szándékosan megkárosította : azért elsőrendű vádlott ellenében, a kir. törvényszék ítéletének megváltoztatása mellett, az ítélet rendelkező részeben irt tényállást megállapítani, s annak alapján az ott felhívott Büntetőjogi Döntvénytár. II. 6