Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

büntetőjogi Döntvénytár, ül tama alatt az üzletet, mely részére az áruk hitelbe szereztettek, eladta N. F.-nek, s ekként a sértett fél követelése fedezetlenül maradt. Minthogy pedig ez a telt a Btk. 384. §-ára való figyelemmel büntetendő "cselekmény tényálladékál alapítja meg, a BP. 385. §-a 1. a) pontjában megjelölt semmiségi ok egyik vádlottra nézve sem forog fenn, ennélfogva ez a panasz elutasítandó volt, Minthogy azonban a K. S.-né büntetése kiszabásánál az alsóbiróságok a 92. §-t feltételeinek fenforgása daczára nem alkalmazták, hanem a büntetést fogházban szabták ki, ez a vádlottra oly sérelmes intézkedés, mely a BP. 385. §-a 3. pontjában megjelölt s hivatalból figyelembe veendő semmiségi okot képez, mert a férjének befolyása alatt állott vádlott a vádbeli cselekmény elkövetésénél vádlott társánál csekélyebb tevéken}séget fejlett ki, mely enyhítő körülmények s a járásbíróság Ítéletében felhozott enyhítő körülmények olyan nyomatékosak, hogy Btk 92. §-ának alkalmazását ezen vádlottra nézve kellően indokolják. Ezeknélfogva tehát az alsóbiróság ítéletének sérelmes része a rendelkező rész szerint megsemmisítendő s a törvénynek megfelelő ítélet volt hozandó. 46. Közhivatalnoknak hivatali kötelességeié vonatkozó rágalmazás esetében, ha már a felhatalmazás megadatott a vádat a kir. ügyész hivatalból képviseli és a panasznak sérteti által való visszavonása a bűnvádi eljárás megindítását és folytatását ki nem zárja. Az, hogy sértett a vádlott megbüntetését nem kívánta, csak enyhítő körülményként vehető számba. A felhatalmazás alakszerűséghez nincs kötve; ha sértett községi jegyző, a főszolgabíróhoz intézett feljelentésében a panaszlottnak megbüntetését kifejezetten kérte s a főszolgabíró mint felet les hatóság a feljelentést a bűnvádi eljárás megindítása végett tette át a kir. ügyészséghez, ezzel az eljárás megindításához szükséges meghatalmazás megadottnak tekintendő. (Curia 1907 május 4 5. 4759/907. sz. a. II. Bt.)