Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. 59 4:Í. Azt a kérdést, hogy forog-e fenn beszámithatóságot kizáró ok vagy sem, az esküdtek döntik el. (Curia 1907 deczember 5. 9343/907. sz. a. III. Bt.) A kir. Cnria: A semniiségi panaszokat részben vissza, részben elutasítja. Indokok: A vádlottak védői az esküdtek határozata ellen minden közelebbi meghatározás nélkül a BP. 385. §. \. pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt s ezt az elsőbiróság ítéletének kihirdetésekor is fentartották. Ezt a panaszt, mint a törvényben kizártat, vissza kellett utasítani ; mert a BP. 426. §-a szerint csupán az esküdtbíróság ítélete ellen lehet semmiségi panaszszal élni, az esküdtek határozata ellen tehát nem; sőt ez utóbbit a BP. 374. §. 1. bekezdése szerint az anyagi jog szempontjából még csak bírálat tárgyává sem szabad tenni. S. M. vádlott védője semmiségi panaszt jelenteit be a BP. 385. §. 1. e) pontja alapján a beszámilhatóságot kizáró ittas állapot meg nem állapítása miatt. Ezt az alaptalan panaszt elutasítani kellett, mert a BP. 358. §-a szerint azt a kérdést, hogy forog-e fenn beszámilhatóságot kizáró ok vagy sem, az esküdtek döntik el, az esküdtek pedig S. M. vádlottra nézve 1. sz. külön kérdésre adott feleletükkel azt állapították meg, hogy beszámithatóságot kizáró ok nem forog fenn. Minlhogy pedig az esküdtbíróság ítélete ennek a megállapításnak megfelel, következőleg a BP. 385. §. 1. c) pontjában meghatározóit anyagi semmiségi ok sem forog fenn. 44. Sértetteknek az az eljárása, hogy vádlott házánál garázda módon viselkedtek, vádlottat nem jogosította fel arra, hogy a sértettek által tőle bérben tartott bezárt lakásba, azoknak mint ott lakóknak beleegyezése nélkül, erőszakkal behatoljon és onnan holmijukat kidobálja; vádlott cselekménye a Btk. 330. §-ában meghatározott magánlaksértést állapítja meg. (Curia 1907 deczember 5. 9348/907. sz. a. III. Bt.)