Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytárt irányait, meg nem állapítható; minthogy azonban a vádlott a köteles gondossággal előre láthatta volna azt; heg) a dobott málécső testi sértési okozhat, mégis azt a férje felé dobta; és minthog) a sérteti a dobás következtében szenvedte a 20 n;i|>nál hosszabb idő alatl gyógyult sérülést, a vádlottá Btk. 310 §-ában okozott súlyos testi sértés vétségében váll bűnössé, mihez képest mindkél alsóbiróság tévesen alkalmazta ;i Bik. vonatkozó rendelkezését, midőn ;i vádlottnak :i vád alapjául szolgáló tettében büncselekmén) tényálladékát fel nem ismerte; minélfogva mindkét ítélet megsemmisítésével a vádlottal a Btk. 310. §. alá eső súlyos testi sértés vétségében bűnösnek kellett, kimondani s büntetését, figyelemmel büntetlen előéletére, beismerő vallomására mint nyomatékos enyhítő körülményekre, a 9:2. alkabnazásával kiszabni. 36. A Btk. 301. §-ához. Az a körülmény, hogy a sértett a sérülés gyógyulására megállapított időtartam lejárta előtt más okból elhalt, a vádlott előnyére nem szolgálhat és cselekményének minősítését meg nem változtathatja. (Ouria 1906 deczémber 18. 11178/906. sz. a. III. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszokat elutasítja. Indokok: Az esküdtbíróság Ítélete ellen a kir. ügyész és a védő, védettje csatlakozása mellett, a BP. 385. §. 1. b) pontja alapján azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert a vádlott a vádinditványtól eltérőleg nem a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségének a 65. §. szerinti kísérletében, hanem a bevégzett súlyos testi sértés vétségében mondatott ki bűnösnek. Minthogy azonban az esküdtbíróság a vádlott terhére megállapított azt a tettet, hogy vádlott B. J.-t anélkül, hogy részegség folytán öntudatlan állapotban volt volna, tégladarabbal szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy az ez által okozott sérülés 8 napnál hosszabb, de 20 napnál rövidebb idő alatt gyógyult volna, helyesen minősítette a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés bevégzett vétségének, mert az a körülmény, hogy a sértett a sérülés gyógyulására megállapított időtartam lejárta előtt más okból elhalt, a vádlott előnyére nem szolgálhat, az ő bűnösségét el nem emésztetheti és cselekményének minősítését meg nem változtathatja: ezeknélfogva a