Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

48 Büntetőjogi Döntvénytár. semmiségi panaszokat mint alaptalanokat a BP. 437. §. 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett, = V. ö. Edvi Illés Károly fejtegetéseit A Btk. magyarázata 2. kiad. II. 47íi. I. e) pont alatt, valamint Fayer L. A magyar büntetőjog kézikönyve 3. kiad. Ji. 221—223. és az utóbbi helyen közölt határozatokat. Községi bírónak, mint az elöljáróság vezetőjének nyomozási hatásköre van. (Ouria 1900 október L0. 9046/906. sz. a. IV. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. tábla Ítélete ellen a védő a BP. 385. §-a l. a) pontjának felhívásával jelentett be semmiségi panaszt s ezt írásbeli indokolásában a védelemmel megegyezően arra alapítja, hogy a községi bíró nem volt illetékes a nyomozás elrendelésére s ennélfogva a községi elöljárók nála a jogkörükön túllépve jártak el; továbbá, hogy annak a helyiségnek, hová a nyomozó elöljárókat bezárta, egy kijárata nyitva maradt, tehát az elöljárók nem voltak személyes szabadságuktól megfosztva. Ez a panasz mint alaptalan a BP. 437. ,^-ának 4. bekezdése értelmében utasittatott el azért, mert a BP. 85. §-a szerint a nyomozás teljesítésére hivatott rendőri hatóságok alatt a községi elöljáróságok is értendők; a községi bírónak tehát mint az elöljáróság vezetőjének nemcsak jogában, hanem a BP. 94. §-a szerint kötelességében is állott a nála feljelentett lopási nyomozni; s mert a kir. tábla által valóknak elfogadott tények szerint annak az üzlethelyiségnek, ahová vádlott a nyomozó hatósági közegeket bezárta, a harmadik kijárata árukkal ugy be volt rakva, hogy azt látni sem lehetett, a másik két kijáratnak elzárása által tehát vádlott a hatósági közegeket a hatóság meghagyásának végrehajtásában erőszakkal akadályozta. 38. Két rendbeli súlyos testi sértés vétsége forog fenn, ha vádlott gondatlansága két személy sérülését okozta. (Curia 1906 deezember 12. 10,993/906. sz. a. IV. Bt.)