Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)
Büntetőjogi DvnHémjéár. körülményeken felül enyhítő az is, hogy a kerítés rendbentartásának elmulasztása mellett a bekövetkezett balesel egyik oka az volt, hogy a hat é\es gyermekei hozzátartozói felügyelet nélkül hagyták, sőt noha a vármegyei szabályrendelet szerint a szárazmalmokban a gyermekek egyáltalán nem tartózkodhatnak, a ^vermeket a saját nagynénje vitte magával a malomházba s azl, mikor valamely résen a keringöhöz bement, az ott jelem oltak el nem távolitolták ; végre enyhitőkörülménv az is, hogy az eset történtekor a vádlóit nem \ olt jelen a malomban, a közvetlen felügyeletet lehál nem gyakorolhatta, hanem akkor is a neje helyettesítette. Sulyositó körülmény pedig nem forog fenn. Minthogy tehát a Btk. 92. §-át a kir. tábla, feltéleleinek fenlörgásíi daczára nem alkalmazta, ítéletét e részben a rendelkezőrész értelmében megsemmisíteni kellett. 35. A Btk. 310. §-ában meghatározott gondatlanság állal okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéka alá esik, ha valaki málécsövet testi sértésre irányuk) szándék nélkül más egyén felé dob, és ezáltal husz napnál tovább tárté) betegséget okoz. meri a vádlott a köteles gondossággal előre láthatta volna azl. hogy a dobott málécső testi sérlésl okozhat. iCuria 1906 deczember 4. 10727 906. sz. a. IV. Bt.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete a Hl*. 3s:;. §. 1. a) p. meghatározott anyagi semmiségi okból megsemmisíttetik, B. 1. vádlott, a Btk. 310. §. alá eső és minősülő gondatlanság által okozott snlyos testi sértés vétségében bűnösnek kimondatik, Indokol;: A kir. tábla azon tényeket fogadta el valóknak, hogy K.-n B. 1. és neje máléhántáson voltak, hántásközben B. I. a feleségéhez (vádlotthoz) ült és őt megölelve, vele enyelegni kezdett. Erre a vádlott a kezében volt málécsövet — testi sértésre irányuló szándék nélkül — a férjéhez (sértetthez) v ágta, mely málécső a sértett heréjét érvén, azt megsértette s a sértett annak következtében 20 napnál tovább beteg volt. Kétségtelen a megállapított tényekből, hogy a sérteti megsérelmeztetését a vádlott okozta. Habár a Btk. 301. §. alá eső cselekmény a vádlott terhére, annálfogva, hogy szándéka bántalmazásra nem