Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

3 '2 Büntetőjogi Döntvénytár. nem hivatalból, hanem magáninditványra üldözendő esete forog fenn. (Ouria 1906 deczember 4. 10703 906. sz. a. 1. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A közvádló a BP. 385. §. 1. b) és c) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt azért, mert a K. Zs. terhére rótt tett tévesen minősíttetett a Btk. 228. §-a szerint és igy tévesen vétetett magáninditványra üldözendőnek, minélfogva a magáninditvány visszavonása tévesen vétetett az eljárás folytatását kizáró oknak. A panasz alaptalan. A Btk. 228. $-a szerint a hamis vád csak akkor üldözendő hivatalból, ha annak alapján a bűnvádi eljárás már megindittalott. Az iratokból kitűnik, hogy Cs. P. ellen a K. Zs. feljelentésére a dévai kir. ügzészség a nyomozatot elrendelte és keresztül is vitette, de azt az eljárás eredményéhez képest megszüntette. A kir. főügyész immár azt vitatja, hogy a nyomozás teljesítése a bűnvádi eljárás megindításának tekintendő, a K. I. terhére rótt tett tehát a hamis vádnak hivatalból üldözendő esetét állapítja meg, s igy a magáninditvány visszavonása hatálytalan lévén, a kir. tábla vádlottat e czimen helytelenül mentette fel. Ez az érvelés nem fogadható el. Eljárási törvénvünk értelmében bűnvádi eljárás csak vád alapján tehető folyamatba. (BP. 1. §.). A BP. 83. §-ban megjelölt czélokból, vagyis a vádló tájékoztatása végeit, tehát nem bírói határozat czéljából, a kir. ügyészség által elrendelt nyomozás bűnvádi eljárásnak nem tekinthető. Jelen esetben a kir. ügyész felhívására a csendőrség kikérdezte ugyan Cs. P. akkori terheltet és a tanukat, de e kikérdezések márcsak azért sem tekinthetők a BP. 96. §. szerinti kihallgatásnak, mert azokról jegyzőkönyvek nem vétettek fel. Minthogy eszerint a Cs. P. elleni eljárás nem terjedt tul a BP 83. §-ban emiitett előzetes tájékoztatásra, az a bűnvádi eljárás megindításának nem vehető s igy a kir. tábla nem tévedett, midőn a K. I. terhére rótt hamis vádat nem a Btk. 227. §-a, hanem a Btk. 229. §-a szerint minősítette. Ebből, a Btk. 229. §-a értelmében az következik, hogy a cselekmény magánindihánvra üldözendő és ezen indítvány a Btk. 116. §-a szerint visszavonható. Nem tévedett tehát a kir. tábla abban sem, hogy a vádba helyezett cselekményt magáninditványra üldözendőnek tekintette és az indítvány visszavonása folytán vádlottat a BP. 326. §. 4. p. alapján felmentette. Mihez képest a minden irányban alaptalan semmiségi panasz a BP. 437. §. 4. p. értelmében elutasittatott.