Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

XL Tartatommutató. gyűlöletre izgatta, ccromán ncmzetiség» helyett «az ország román ajkú lakosai» kifejezést vette fel a kérdésekbe... .... .... _ .... .... 161 185. Az esküdtbíróság a BP. 427. §. 4. pontjában meghatározott semmiségi okot valósította meg, mikor a védő által indítványozott, a Btk. 333., 334. §§. alá eső, esetleg a 338. §. szerint minősülő lopás bűntettére vonatkozó kérdés feltételét megtagadta. A kir. Curia a semmiségi panaszt mégis alaptalannak találta, mivel az esküdbiróságnak ez a tévedése arra nézve, hogy az esküdtek a rablás bűntettére vonatkozó kérdést anélkül, hogy a maguk részéről a BP. 353. §-ának 4. bekezdése értelmében uj kérdésnek feltételét szükségesnek látták volna, egész terjedelmében igenlően intézték el, a vádlott érdekeinek sérelmével nem járt „ _ ~ _ 246 248. A BP. 384. §-ának 9. pontjában meghatározott alaki semmiségi ok a bíróságnak másnemű határozata által jöhet létre, mint az az alaki semmiségi ok, mely a BP. 427. §. 4. pontjában van meghatározva ; mert az utóbb emiitett pontban a törvény külön intézkedett arra az esetre, ha a kérdések feltevésénél a 354—361. §-ok parancsoló rendelkezései meg voltak sértve; amiből nyilvánvaló, hogy az a semmisééi ok, mely a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján érvényesíttetett nem zavarható össze a 384. §. 9. pontjában ine határozott semmiségi okkal _ 341 >27. §. 6. p.' 53. A tettestársaság nem zárja ki, bogy^ az "egyik vádlott gyilkosságban, a másik szándékos emberölésben mondassék ki bűnösnek. Ez nem állapítja meg a BP. 427. §-ának 6. pontjában foglalt semmiségi okot 65 194. Az erős felindulás kizáróan személyes állapot lévén, az esküdtek határozata pusztán azért, mert az erős felindulás fenforgását az egyik vádlottra nézve igenlően, a másikra néz\e pedig tagadóan döntötte cl, nem homályos és nem is mond ellent önmagának.. .„ _ 263 430. §. 48. A semmiségi okot tartalmazó szakasznak puszta felhívása csakis akkor tekintendő szabályszerű megjelölésnek, ha a bejelentésnek a védekezéssel s a megállapított tényekkel való egybevetéséből alapos következletést lehet vonni arra a semmiséget megállapító tényre avagy törvénysértésre, amelyre a semmiségi panasz alapítva van. — A Btk. 266. §-a a községi képviselő-testületben tett rágalmazó állításokra jelen esetben azért nem alkalmazható, mert a sértett fél nem volt ügyfél _ 57 432. §. 158. A hatáskör kérdésében használt semmiségi panasz nem tartozik azok közé, melyeket az alsófokban eljáró bíróság a BP. 432. §-a értelmében visszautasíthat, annak el'ogása és érdeme felett tehát a kir. Curia van hivatva dönteni ... _ _. ... — - 208 437. §. 1. p. 44. A tulajdonjog kérdése a Curia állal felülvizsgálható jogkérdés _. 53 437. §. 5. p. 2. A 437. §. 5. bekezdésébe ütközik az eljárásnak az a hiánya, hogy az eljárt bíróságok nem derítették fel azl a lényeges körülményt, vájjon a