Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. ez a veszély tényleg bekövetkezik-e vagy nem, teljesen közömbös, hanem elégséges az, hogy a tettes a fenyegetett személyében a fenyegetés végrehajtásától való félelmet előidézni akarta. Minthogy pedig erre egy alapnélküli bűnvádi feljelentéssel való fenyegetés már azért is alkalmas, mert a sértett becsületét és jóhirnevét veszélynek teszi ki: nem tévedett a kir. tábla, amidőn a zsarolás vétségének alkotó elemeit vádlott tettében felismerte. Az alaptalan panasz tehát a BP. 437. §. 4. bek. képest elutasítandó volt. * * — V. ö. Fayer L. fejtegetéseit A magyar büntetőjog kézikönyve 3-ik k. II. 360. és köv. és az ott közölt hbtározótokat. Edvi Illés Károly A BtL magyarázata 2. kiad. II. 131. és köv. 42. A jogos védelem feltételei hiányoznak abban az esetben, mikor a sértett csak ingerli és bosszantotta a tettes atyját, de azt nem bántalmazta. (Ouria 1906 deez. 12. 10,981/906. sz. II. B. t.) A kir. Guria: A semmiségi panasz a BP. 385. §. 1. n) pontjára alapitott részében vissza, egyebekben pedig elutasittatik. Indokol;; A védő a kir. tábla Ítélete ellen a BP. 385. §. 1. a), e) és 3. p. alapján jelentett be semmiségi panaszt. Ennek a BP. 385. §. 1. a) p. alapitott részét a BP. 430. és 434. §. értelmében visszautasítani kellett, mert vádlott a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadta, a megalapított tényállással szemben tehát sem a bejelentésből, sem annak védekezésével ^ aló egybevetéséből nem vehető ki az a körülmény, amelynél fogva a vád tárgyául szolgáló tett valamely büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem állapítaná s igy nem is lehet arra a semmiségi okra következtetni, amely a BP. 385. a) p. ;i!á volna vonható. Amennyiben pedig a semmiségi panasz a 385. §. 1. c) és 3. p. alapján emeltetett, az mint alaptalan elutasítandó volt, mert a kir. tábla megállapítása szerint sértett esak ingerelte és bosszantotta a vádlott apját, de öt nem bántalmazta, a jogos védelem feltételei tehát hiányzanak; a kir. tábla tehát abban a kérdésben, hogy fenforog-e megjelölt beszámithatóságot kizáró ok, a Btk. megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen.