Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

2 Curiai döntvények gyűjteménye. De a megváltott ingatlan birói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. Indokok: Az 1871: LIIL t.-cz. 19. §-a szerint a maradványföldért járó váltságtőke s járulékai magát a megváltott földet terhelik. A váltságösszeg tehát oly reálterhet képez, mely a földbirtokkal lévén összekötve, az időszerinti birtokos által viselendő mindaddig, mig a földet birtokolja, vagy mig maga a földteker törvényesen meg nem szűnik. A birtokos személyében beállott változás pedig ama dologi terhet nem szünteti meg, hanem átszáll az a törvénynél fogva, s igy telekkönyvi bejegyzés nélkül is az uj birtokosra, még pedig az előbbi birtokosnak nemcsak örökösére, hanem azon utódjára is, ki magánügylet, vagy birói cselekmény alapján szerezte meg a birtokot. Minderre nézve nem hagy fen semmi kétséget az 1871 : LIIL t.-cz. 19., 57. és 92. §-ainak tartalma. A mi a váltságösszegnek lejárt s fizetetten maradt részleteit illeti, ezen fenálló hátralékok terhe szintén átszáll — telekkönyvi bejegyzés nélkül is — a magánügylet alapján, jelesen a vétel utján birtokba jött utódra,