Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Büntető ügyekben. 119 tekintve, hogy az emiitett esetre vonatkozólag-, az idézett törvényben megállapított orvoslatul határozottan és nyilván csakis a felebbvitel engedtetett meg; tekintve, hogy az 1880 : XXXVII. t.-cz. az imént kiemelt törvénysértés esetén kivtÜ még csak egy esetben, nevezetesen abban enged felebbvitelt a kir. tábla Ítélete ellen, ha a kihágásnak minősített cselekmény egyáltalán nem képez büntetendő cselekményt; tekintve, hogy az éppen most idézett szakiemelt mindkét esetre vonatkozólag, egyenesen csak a felebbvitelt jelölvén meg mint megengedett orvoslatot, ez által a perújítás kivételével, az orvoslatnak minden más nemét, e szerint az 1871 : XXXIII. t.-cz. 17. §-ával külömben is összeegyeztethetlen hivatal bólvaló felülvizsgálatot is határozottan kizárta; tekintve, hogy a többször kiemelt törvény 1. és 2. pontjában körülirt esetek természetének megfigyeléséből világosan kitűnik, hogy az első pontban megjelölt esetben, vádlott érdekében és ennek előnyére, a második pontban meghatározott esetben pedig a vád érdekében engedtetett meg a felebbvitel általi perorvoslat ; tekintve, hogy e két eset egymástól világosan és tüzetesen elkülönítve és megkülömböztetve lévén a törvényben és a törvény által, ezek a gyakorlatban sem össze nem foglalhatók, sem egymás helyébe nem helyettesíthetők ; a miből kifolyólag