Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Büntető ügyekben. 111 ségi, illetőleg fegyelmi megdorgálást, vagy pénzbüntetést; mig ellenben a K. B. T. K. 46. §-a által jogot adott a bíróságnak arra, hogy az esetben, ha a sértést erősebbnek, illetőleg komolyabbnak, esetleg a felelős személyt rögtön meg nem határozhatónak találja, a mennyiben súlyosabb büntetendő cselekmény nem forog fen, annak mint kihágásnak, bűnvádi uton való megbüntetése iránt intézkedjék ; tekintve végre, hogy a törvényszékek elé tartozó bűnvádi ügyekre vonatkozólag az eljárás, törvény vagy kötelező rendelet által szabályozva nem lévén, a kérdés alatti hatóság mikénti gyakorlatának részletes szabályozása pedig a bűnvádi eljárásról szóló törvénykönyvnek feladatát képezvén : ennek nem létében, ugy a fenforgó tárgyra, valamint a bűnvádi eljárás legfőbb feladatára nézve a régibb törvényeknek és a törvénykezési gyakorlatnak az ujabban létrejött törvényekkel és az ezekben elfogadott elvekkel való összhangzásba hozatala a legtöbb esetben magára a bíróságra hárul: mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büutctő tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 3150/882. curiai sz. a. előterjesztett bűnvádi ügyre, hogy : a bíróság jogosítva van bűnvádi ügyben is, ha a hozzá intézett beadvány a bíróságot, vagy valamelyik biró személyét sértő, vagy a bíróság iránti tiszteletet megsértő kifejezést tartalmaz: e miatt az ellen, a ki e beadványt, ennek sértő tartalmát tndva, alá-