Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

112 Curiai döntvények gyűjteménye. irta, habár az nem lenne ügyvéd; a kihágási eljárás mellőzésével fegyelmileg akár megdor­gálást, akár pénzbüntetést megállapítani. Ennek folytán tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 67. §-a szerint az ügyvéd az általa készített, illetőleg jegyzett beadvány­ban használt, illedelmetlen és sértő kifejezések miatt őt birságban marasztaló határozat ellen egyfokú felebbezéssel élhet, s arra nézve, hogy az ügyvéd s nem ügyvéd között e te­kintetben külömbség tétessék, ok fen nem forogván, kimondj a a kir. Curia büntető tanácsai­nak teljes ülése azt is, hogy : a beadványokban használt sértő kifeje­zések miatt fegyelmi vagy rendbüntetést meg­állapító első- vagy esetleg másodfokú hatá­rozat ellen egy fokú felebbezésnek van helye. Magától értetik egyébiránt, hogy Er­délyre nézve, a hol ugyanis az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás hatályban van, a jelen határozat tárgyát képező esetekben, azon perrendtartás 244—247. §-ai alkal­mazandók. Kelt Budapesten, a kir. Curiának 1882. évi május hó 22-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon év június hó 5-én tartott teljes ülésben. 9. szám. A kir. törvényszékek illetőségéhez tar­tozó és hivatalból üldözendő bűntett vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom