Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Büntető ügyekben. 101 Vagy pedig ugy értelmezendő : hogy a vizsgálati fogság a vádlottra szabott büntetésnek annyi idő tartamát pótolhatja, a mennyi időt vádlott tényleg a vizsgálati fogságban kitöltött, s igy esetleg a vizsgálati fogság beszámítása, az egész büntetést is kiegyenlitheti-e? (10.330/1. f. i. 1881. B. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy a B. T. K. 94. §-ának első rendelkezése világosan azt tartalmazza, hogy a vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartama az elitéltnek szabadságvesztés büntetésébe beszámítandó; tekintve, hogy a törvény ezen rendelkezésével az idézett szakasz második rendelkezése sem áll ellentétben; tekintve, hogy az egész szakaszban nincs oly rendelkezés, melyben az mondatnék : hogy ha a vizsgálati fogság jogtalanul, vagy vádlott hibáján kivül rendeltetett el és foganatosíttatott, az indokolatlan vizsgálati fogságnak még ezen esetben sem egész tartama, hanem annak csakis valamely része, illetőleg fele számítandó be büntetésébe; tekintve, hogy a többször idézett szakasz második rendelkezését — viszonyítva az előbbihez, mindkettő csak azt jelenti: hogy a vádlott hibáján kivül valósággal kiállott vizsgálati fogsággal egyenlő tartamú szabadságvesztés-büntetés mondassék a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek ; vagyis, hogy hosszabb