Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

102 Curiai döntvények gyűjteménye. idő, még azon esetben sem számittassék be vádlott részére mint vizsgálati fogság, ha ez utóbbi súlyosabb lett volna, mint a vádlott ellenében itéletileg megállapított büntetésben kimondott szabadságvesztés-büntetés, például : ha az ítélet államfogházra vagy elzárásra szólana; tekintve, hogy a 94. §. azon intézkedésének, mely a beszámítandó vizsgálati fogság tartamának meghatározását a bíróra bízza, értelme éppen az: hogy az imént megjelölt határ között a büntetésnek azon részét, mely a vizsgálati fogsággal kiszenvedettnek veendő, a bíró a megállapított büntetés és a vizsgálati fogság között létező súlyarányhoz képest belátása szerint állapítsa meg; tekintve végre, hogy a mint egyrészről a mondottaknál fogva, a törvény alapján többet, mint a mennyit vádlott vizsgálati fogsága által önhibáján kívül szenvedett, soha és semmiféle körülmények között nem számithat be a biró; ugy másrészt éppen a suly szerint való mérlegezésénél fogva, nem lehet egy bizonyos határozott tartamú vizsgálati fogságot ugyanazon tartamú fegyházzal vagy börtönnel azonosítani, hanem a vizsgálati fogság enyhébb voltánál fogva, annak csak bizonyos hosszabb tartama felelvén meg a súlyosabb fegyháznak vagy börtönnek, ez utóbbiakból csak egy arányos, a vizsgálati fogságnál mindenesetre rövidebb tartam lesz kitöltöttnek kimondható.