Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

96 Hiteljog 1039. eltekintve díjfizetés nélkül való kockázat viselését, vagyis a jog általános elvei ellenére való kötelezettséget, csak kifejezett törvényes szabály állapíthat meg, de annak, hogy ily kötelezettség valamely jogszabály kiterjesztő értelmezése útján állapítassék meg, helye nem lehet. 4. A törvény indokolásának a 10. §-ban foglalt szabályokkal kapcsolatos tartalma sem nyújt alapot a kifejtettekkel ellenkező értelmezésre. A bírói gyakorlatban előfordult, innen kiinduló következtetések helytelen volta annak szem elől tévesztéséből ered, hogy az általános szabályt, mely az életbiztosítási szerződéseknek az egyes biztosítási időszakokban való fennállása vagy megszűnése tekintetében irányadó elv felől rendelkezik, a 9. §. tartalmazza, hogy ugyancsak a 9. §. 3. bek. tartalmazza az általános szabályt arra, hogy a biztosító felhívási kötelezettsége mely esetekben áll fenn és hogy ehhez a 10. §., mint a szerződés megszüntetésének egy kiemelt módjáról rendelkező szabály csatlakozik. A 10. §, kiemelt esetére szóló indokolást tehát a 9. §-ra akként vonatkoztatni, hogy abból a külön nem kötelezett díjak megfizetésére való felhívás szüksége tekintetében általános következtetések vonassanak le, — nem lehet. Azokat az általános elveket, melyek az életbiztosítási szerződések megszüntetésének új szabályozásánál irányadók, voltak, az Indokolás általános része tűzi ki (Képviselőházi irományok 1927. I. 200—201. old.). Ezek szerint a K. T. rendelkezései az életbiztosítás tekintetében is reformra szorulnak, de nem a kárbiztosításhoz hasonló mértékben s figyelembe veendő, hogy azok a körülmények, melyek az életbiztosítási szerződés megkötésénél fennállanak, a biztosítás tartama alatt is erős változás alá kerülhetnek. A törvény javaslata tehát a szerzési költségek megtérítésének közgazdasági követelményére tekintettel azt a jogot kívánja a biztosító társaságok javára megrögzíteni, hogy legalább is az első biztosítási időszakra járó díjat vagy azt a díjat, amelynek fizetésére a szerződő fél az esedékesség idejére külön kötelezettséget vállalt, feltétlenül, tehát az ügylet megszüntetése esetén is követelhessék s hogy az életbiztosítási ügyletek felmondás nélkül történő megszűnésével szemben a biztosítók bizonyos fokú védelmet kapjanak.