Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Biztosítási ügylet 89 A törvény ugyanis az életbiztosítás körében háromféle időszaki díjat különböztet meg. Az első, az életbiztosítási szerződés első időszakára járó díj, melyet a törvény bírói úton érvényesíthetőnek nyilvánít s kimondja, hogy a biztosító, ha a kötelezett fél az esedékesség idején vagy attól számított 30 nap alatt ki nem egyenlíti, a szerződés teljesítését követelheti vagy pedig attól elállhat (9. §. 3. bek. és 4. §.). A második a folytatólagos biztosítási időszakra járó az a díj, melynek „fizetésére a szerződő fél a mindenkori esedékességekre külön-külön írásban kötelezte magát," melyet a törvény szintén bírói úton érvényesíthetőnek nyilvánít és kimondja, hogy ha a kötelezett fél ezt az esedékességkor vagy az adott halasztás elteltéig meg nem fizeti, a biztosító őt az 5. §. 1. bek. értelmében a teljesítésre felhívni köteles és részére az ugyanott meghatározott tartamú utólagos teljesítési időt kell adnia (9. §. 3. bek., 5. §. 1. bek.). A harmadik, a folytatólagos időszakra járó az a díj, melynek fizetésére a szerződő fél „a mindenkori esedékességekre" magát külön-külön írásban nem kötelezte, melyet a törvény bírói úton nem érvényesíthetőnek nyilvánít s amelynek kellő időben ki nem fizetése esetére a mulasztás következményeit kifejezett rendelkezéssel meg nem állapítja. A törvény kifejezett rendelkezésének hiányában tehát azt, hogy a folytatólagos időszakra eső, külön írásban nem kötelezett díjfizetés elmulasztása mennyiben és mily módon, különösen pedig teljesítésre való felhívás és utólagos teljesítési idő engedése mellet vagy anélkül szünteti-e meg a szerződést, abból való következtetés útján kell megállapítani, hogy a mulasztásnak azzal a szabállyal való kapcsolatban, mely a díjkövetelés bírói úton való érvényesíthetését kizárja, a jog általános szabályai szerint mily hatályt kell tulajdonítani. Az, hogy a törvény akkép rendelkezik, hogy a folytatólagos biztosítási időszakra járó, külön írásbeli kötelezővel meg nem erősített díjhoz való igény bírói úton nem érvényesíthető, egyértelmű azzal, hogy az ilyen díj fizetésére vonatkozó kötelezettség az anyagi jog szabályai szerint nem áll fenn. Ebből pedig a biztosítási szerződés synallagmatikus természetére, vagyis arra való figyelemmel, hogy a biztosítási díj a biz-