Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

88 Hiteljog 1039. dig ez csak akkor következik be, ha a biztosító őt az 1927 : X. tc. 5, §-ának 1. bekezdése értelmében a díj fizetésére felhívta és részére utólagos teljesítési időt adott. A m. kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének a biztosítását a jövőre szükségesnek tartván, azt a jogegységi tanács elé utalta, III. 1., Az 1927 : X. tc. megalkotásának törvényhozási indoka az volt, hogy közgazdasági és jogethikai szempontokból nem mutatkozott helyesnek, hogy továbbra is változatlanul fenntartassák a K. T. 485. §-ának 4. pontjában és 505. §-ának 3. pontjában foglalt szabály és az annak alapján kifejlődött az a bírói gyakorlat, amely szerint a biztosított egyszerűen a további díjfizetés megtagadásával vagy elmulasztásával mentesült szerződési kötelezettsége alól. Az új szabályok megalkotása útján megoldandó feladat az volt, hogy a biztosító gazdasági érdekeinek megoltalmazása mellett és annak az általános jogszabálynak szemmeltartásával, hogy a szerződés rendelkezései az ügyfelekre kötelezők, mikép engedtessék meg mégis a biztosítási szerződések különleges természetéből folyó kivétel gyanánt egyes esetekben annak egyoldalú elállás vagy felmondás útján való megszüntetése. Az életbiztosítási szerződésekre vonatkozóan a K. T. 505. §ának 3. pontja akként rendelkezett, hogy a szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban a fizetendő díj a lejárat után 30 nap alatt vagy az evégre engedett halasztás eltelte előtt ki nem fizettetik s kivételnek ebben a tekintetben csak akkor volt helye, ha a késedelmet erőhatalom vagy vétlen baleset okozta. Az 1927 : X. tc. 12. §-a az életbiztosítási szerződéseknek a díjfizetés elmulasztása miatt való megszűnéséről rendelkező ezt az általános szabályt egészében hatályon kívül helyezte és a 9. §. értelme szerint ennek rendelkezéseivel helyettesítette. Ennek a 9. §nak tartalma szerint pedig annak a kérdésnek megoldása, hogy az életbiztosítási szerződés fennmaradása vagy megszűnése tekintetében mily jogi hatása van a díjfizetés elmulasztásának, ahhoz a jogi természethez fűződik, mellyel a törvény a szerződés egész tartama alatt egymást követő biztosítási időszakok díját, a bírói úton való érvényesítés lehetősége szempontjából felruházza.