Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

Vétel 73 vetkezik be, mert a kisbirtokos a gép átvételénél még mindig a megrendelésgyüjtő rábeszélésének a hatása alatt áll és ha netán már kezdetben is tapasztalna a gép használatában és gazdasági kihasználásában, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítésében nehézségeket, bízik a viszonyok kedvező kialakulásában s a nehézségek leküzdhetésében vagy pedig arra vezethető vissza a kisbirtokosnak ez a magatartása, hogy ha nyomban meg is bánta a megrendelést, a jogban való tévedése indítja őt a gép elfogadására és használatba vételére, mert a törvényi kellékek megtartása nélkül tett megrendelő nyilatkozata folytán magát kötelezettnek véli. Ezekre tekintettel annál a kisbirtokosnál, aki a létérdekét érintő gépmegrendelést rábeszélés vagy tetszetős Ígéretek folytán — a községi elöljáróság felvilágosító és jóváhagyó közreműködése nélkül — megteszi, nem lehet abból kiindulni, hogy amikor a szállított gépet elfogadja és használatba veszi, a gépvétel jogi és gazdasági következményeinek alapos megfontolása és önkéntes elhatározása alapján cselekszik. Nyilvánvaló tehát, hogy az id. törvénynek és miniszteri rendeletnek az a célja, hogy a megrendelő kisbirtokosnak a tilos megrendelésgyüjtéssel szemben védelmet nyújtson, teljesen meghiúsulna, ha a gép elfogadásának és használatbavételének puszta ténye alapján a megrendelővel szemben eredetileg hatálytalan ügylet hatályosnak tekintetnék. Habár tehát az újabb jogfejlődés (Mtj. 961. §-a és a Némely jogügylet kötelező írásbafoglalásáról szóló 809. sz. törvényjavaslat bizottsági szövegének 1. §-a) és bírói gyakorlatunk is azt az elvet emelte érvényre, hogy a meg nem felelő alakban kötött szerződés a teljesítés elfogadásával rendszerint érvényessé válik, a teljesítés elfogadásának ez a megerősítő hatálya nem terjeszthető ki azokra az esetekre, amikor a törvény különleges érdekek védelmében az alakszerűség megsértését büntetendő cselekménynek nyilvánítja s amidőn tulajdonképen nem is a felek rendelkezésétől függő alakszerűségnek, hanem a hatósági jóváhagyás fogalmát kimerítő érvényességi kelléknek a megsértéséről van szó. Az ellenkező álláspont helyességére a törvény 4. §-ának második bekezdésében foglalt az a rendelkezés sem nyújt támpontot, amely a törvény 1. §-ában foglalt tilalom ellenére létrejött ügyletet csupán „a megrendelővel szemben" nyilvánítja hatályta-