Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

74 Hiteljog 1036. lannak, amely egyoldalú hatálytalanság alatt a bírói gyakorlat felfogása szerint egyoldalú semmisséget kell érteni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a törvényhozó a semmisségnek ezt az egyoldalúságát nem az eladó helyzetének a könnyítése, hanem ellenkezően a kisbirtokos védelmének hatályosabbá tétele végett iktatta a törvénybe, annak következtében tehát a megrendelő kisbirtokos nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha a törvény kétoldalú semmisséget állapítana meg. Nem lehet szó arról se, hogy az ügyletnek a gép átvétele és használatbavétele után való érvénytelenítése, az előbbi állapot helyreállítása, a forgalom biztonságát veszélyeztetné és az eladót méltánytalanul sújtaná, mert csak a jóhiszemű forgalom tarthat védelemre számot. Ilyennek azonban a törvény büntető tilalmába ütköző megrendelésgyüjtés alapján bekövetkezett gépszállítás nem tekinthető. Ezeknek megfontolása alapján a jogegységi tanács a vitás elvi kérdést akképen döntötte el, hogy: a nagyobb gazdasági gép átvétele és használatbavétele egymagában véve nem zárja el a megrendelő kisbirtokost attól, hogy az 1900 : XXV. tc. 1. §-ában foglalt tilalom ellenére és a 27.483/1901. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. §-ának utolsó bekezdésében megállapított föltétel megtartása nélkül kötött vételi ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára hivatkozhassék. A vitás elvi kérdésnek ily értelmű eldöntésénél nem kerülte el a jogegységi tanács figyelmét a jogirodalomban és a bírói gyakorlatban felmerült az az ellenvetés sem, hogy az előbbi állapot helyreállítása, mint az ügylet semmisségének szükségképi következménye nagyobb hátránnyal sújtja a megrendelő kisbirtokost, mintha az ügylet hatályában fenntartatnék. Ez az állásfoglalás abból indul ki, hogy a gazdasági gép már rövid ideig tartó használat következtében is rendkívül sokat veszít forgalmi értékéből és hogy ennek a tekintélyes értékveszteségnek a gép visszaadásán felül való megtérítése kibírhatlan terhet róna a kisbirtokosra. Ennek az érvelésnek a kiinduló pontja téves, mert, ha az előbbi állapot helyreállítására az eladónak törvényes tilalomba ütköző eljárása s az ügyletnek ebből folyó egyoldalú semmisége szolgáltat okot, a másik szerződő fél az ügylet tárgyának — ez