Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

68 HUeljog 1036. tott keresetet a b—i kir. törvényszék 20. P. 39.856/8—1926. számú ítéletével az alakszerűségi hiányt illetően azon az alapon utasította el, hogy az 1900 : XXV. te, illetve az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 27.483/1901. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében nem joghatályosan létrejött vételi ügyletet a vevők utóbb joghatályosnak ismerték el az által, hogy a gépet átvették, használatba vették, a fizetési határidők tekintetében új megállapodásra léptek és egyes hibák kijavítása tekintetében az eladóval tárgyalásba bocsátkoztak. Ezt az ítéletet a b—i kir. ítélőtábla P. XIII. 14.142/11-1926. számú ítéletével az elsőbíróság álláspontjának elfogadásával és még a következő okok hozzáfüzésével hagyta helyben: „Az 1900. évi XXV. tc. 4. §-a utolsó bekezdésének abból a rendelkezéséből, mely szerint a törvény 1. §-ában foglalt tilalom ellenére létrejöt, ügylet a megrendelővel — tehát nem a kereskedővel és iparossal szemben is — hatálytalan, az következik, hogy az ügyletnek az 1900: XXV. tc. szempontjából hatálytalanságára csak a megrendelő hivatkozhatik, ellenben a megrendelést gyűjtő kereskedő vagy iparos az ügylethez ragaszkodó megrendelővel szemben az ügylet teljesítését az 1900 : XXV. tc. rendelkezésére hivatkozással meg nem tagadhatja. Ebből viszont az következik, hogy az ügyletkötési szabadságában egyébként korlátozva nem lévő megrendelő a szóbanforgó törvény rendelkezésére tekintettel vele szemben eredetileg hatálytalan volt ügyletet utóbb megfelelő ügyleti akaratkijelentéssel a maga részéről is joghatályosnak ismerheti el." Ezt a jogi álláspontot az ítélőtábla további okfejtése szerint azért nem látta a m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 450. szám alatt felvett P. 1455/1914. számú ítéletében kifejezésre jutó azzal a jogszabállyal ellentétben állónak, amely szerint a bíróság a kérdéses alakszerűségi hiányt hivatalból állapítja meg: „mert a hivatkozott kúriai ítélet indokolása nem azt tartalmazza, hogy a bíróság az ügyletnek a már ismételten hivatkozott törvény szempontjából hatálytalanságát még abban az esetben is megállapítani köteles/ha a megrendelő a vele szemben eredetileg hatálytalan volt ügylétet utóbb joghatályosan elismerte." A m. kir. Kúria P. VII. 4859/14—1927. számú ítéletében azon az alapon tette magáévá a fellebbezési bíróság döntését, hogy helyesnek fogadta el azt a jogi következtetését, hogy a fel-