Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Vétel 69 peresek az által, hogy a csépiőgépkészletet átvették, hosszabb ideig használták, a használatbavétel után a fizetési feltételeket módosították, a használat közben jelentkezett hibák kijavítására nézve megállapodtak és a szerződés érvényét a 8. alatti megállapodás szerint utólag kifejezetten elismerték — az 1900 : XXV. tc. és a 27.483/1901. K. M. rendelet értelmében velük szemben hatálytalan jogügyletet utólag érvényes módon joghatályosnak ismerték el és ennélfogva az adásvételi ügyletet a felhívott törvény alapján már meg nem támadhatják. 2., A. G. és m. rt. felperesnek a kisbirtokos K. B. alperes ellen egy Wendes Stock motoreke vételárának fedezetére adott váltó érvényesítése iránt indított perében a b—i kir. törvényszék 16. P. 48.856/9—1926. számú ítéletében az alperesnek ama kifogásával szemben, hogy az ügylet érvénytelen a miatt, mert az 1900 : XXV. tc.-ben, illetve az annak alapján kibocsátott rendeletben megszabott alakszerűséget nélkülözi és amiatt is, mert a gép hasznavehetetlen, az alakszerüségi hiányra alapított védekezést illetőleg azt az álláspontot foglalta el, hogy ez a kifogás azért nem vehető figyelembe, mert az alperes a törvény, illetve rendelet által megkívánt alakszerűség hiányában eredetileg érvénytelen ügyletet utóbb joghatályosnak ismerte el az által, hogy a vásárolt gépet a D. jelű okirat tartalma szerint üzemképes állapotban átvette. A b—i kir. ítélőtábla P. I. 8847, 13—1927. számú ítéletével az elsőbíróság döntését magáévá tette és annak megállapítása mellett, hogy a felek közt újítószerződés jött létre, azt az álláspontot foglalta el, hogy ez a körülmény az 1900 : XXV. tc. rendelkezéseire való sikeres hivatkozást kizárja. A m. kir. Kúria P. VII. 1607/13—1928. számú ítéletévei hasonló értelemben döntött és álláspontját a következőkben juttatta kifejezésre: „Az 1900 : XXV. tc. 4. §-a utolsó bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy a törvény 1. §-ában foglalt tilalom ellenére létrejött ügylet a „megrendelővel" szemben hatálytalan, — az következik, hogy az ügyletnek az idézett törvény szempontjából való hatálytalanságára csak a megrendelő hivatkozhatik, ellenben a megrendelést gyűjtő kereskedő vagy iparos az ügylethez ragaszkodó megrendelővel szemben az ügylet teljesítését a törvény 1. §-ában foglalt rendelkezésre való hivatkozással meg nem tagadhatja. De kétségtelen ebből az is, hogy az ügyletkötési szabaddá-