Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Részvénytársaság 47 endője akkor is igazgatói feladat, ha azt az igazgatóság határozata által kijelölt külön munkakörben végzi és ebből a szempontból közömbös, hogy azt az igazgatóság tagja szolgálati viszonynak vagy megbízásnak tekintendő jogügylet alapján végezte. 3., Ezzel szemben a forgalmi élet gyakorlata vet fel olyan eseteket, amelyekben az igazgatóság tagjai a társaság javára az előbb megjelölt keretbe nem tartozó teendőket végeznek és amelyeknek elvégzésénél már tulajdonképen nem is mint igazgatósági tagok, hanem ettől a minőségüktől függetlenül járnak el. A társaság ügyeinek vitele és képviselete alatt ugyanis csak azokat a teendőket lehet érteni, amelyek a társasági cél és üzletkör szokásszerü keretében folynak le. Amennyiben tehát az igazgatóság tagjai ezen a kereten kívül eső teendőket végeznek, a közgyűlés által megállapított ellenértékkel díjazottnak nem tekinthető ezért a tevékenységért, ha az anyagi jog szabályainak egyéb feltételei is fennállanak, külön díjazást igényelhetnek. 4., A második kérdés megoldásánál pedig irányadó szempont az, hogy bár a közgyűlés a részvénytársaságnak és a szövetkezetnek legfőbb határozó szerve, abból, hogy a törvény egyfelől szabályokat állított fel, melyek által egyenként s illetve külön megjelöli azokat a tárgyakat, melyek felett kizárólag a közgyűlés jogosult határozni, másfelől az igazgatóság intézményében oly ügyvivő és képviselő szervet állított fel, melynek hatásköre a törvényben említett kivételektől eltekintve, — az erkölcsi és jogi felelősség fenntartásával — korlátlan, az igazgatóság tagjainak itt szóbanforgó díjazása tekintetében csak akkor nem lehet az igazgatóságot jogszerűen határozó szervnek tekinteni, ha valamely jogszabály ebben a kérdésben a határozathozatalt kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utalta. Ilyen jogszabály azonban nincs. Kétségtelen ugyanis, hogy amikor a közgyűlés az igazgatóság választása s ezzel kapcsolatban az igazgatói tevékenység ellenértéke felett a K. T. 179. §.-ának 1. pontja és 182. §.-a (240., 241. §.) szerint dönt, csak a társaság szokásszerű ügyvitelét s képviseletét tartja díjazandó tevékenységként szem előtt, tehát abból a jogszabályból, hogy az igazgatóságot a közgyűlés választja s ezzel kapcsolatban ő állapítja meg javadalmazását