Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

48 Hiteljog 1029. is, csak annyi folyik, hogy kizárólagos hatáskörébe csak az igazgatósági tagok tulajdonképeni teendőinek, az ügyvitellel s képviselettel járó szokásszerü tevékenységnek díjazása utaltatott, de az ezen kívül felmerülő, előre nem is látható tevékenység díjazása kizárólagos hatáskörébe nem tartozik. Ezzel kapcsolatban a jogegységi tanács figyelmét az az aggodalom sem kerülte el, hogy adott esetekben az igazgatóság tagjainak elhatározását meg nem engedett, sőt a jó erkölcsökbe ütköző indokok is irányíthatják az ugyanegy testülethez való tartozás miatt és mert a társaság ügyvitelének folyamán abban a helyzetben vannak, hogy a társaság hátrányára egymásnak kölcsönösen előnyöket biztosíthatnak. Ez az aggodalom azonban a kérdés elvi elbírálásánál nem döntő. Ugyanis ha az igazgatóságnak valamely oly határozata, melylyel tagja részére javadalmazást állapít meg, a társaság irányában fennálló bizalmi helyzettel visszaélés eredménye vagy általában a jó erkölcsökbe ütközik, a társaság számára az anyagi jog szabályai védelmet biztosítanak, amely védelem annál jobban hatályosulhat, minél inkább és minél részletesebb tájékozást lehet szerezni a részvénytársaság mérlegéből, eredménykimutatásából s illetve az ezek alapjául szolgáló jelentésekből arról, hogy az igazgatóság tagjainak bármely címen felvett javadalmazása az évi eredményt menynyiben befolyásolja; és mert az ilyen részletes tájékoztatás megkövetelésére a bíróságnak a részvénytársaságok és szövetkezetek nyilvános számadására kötelezett jellege és a K. T. 179. és 195. §-ainak (240. és 244. §.) a számadásra és mérleg megállapítására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései a törvényes alapot meg is adják. • Ezekre való tekintettel abban a kérdésben, hogy az igazgatóság oly tagja részére, aki a társaság javára az ügyvitel s képviselet szokásszerü keretén kívül eső teendőt végzett, állapíttassék-e meg ellenérték s ha igen, mily összegben, az elhatározás jogát a törvény helyes értelmezése szerint az igazgatóság, mint a társaság általános ügyvivő és képviselő szerve hatáskörébe utaltnak kell tekinteni. 5., A kérdés ilyen megoldása után csak annak eldöntése marad fenn, hogy megvonassák az a határvonal, mely az igazgatóság