Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

40 Hitel jog 1029. dők alól véglegesen felmentette. A felperes tagja volt az alperes szövetkezet igazgatóságának. A b—i k—i kir. járásbíróság 1929. évi október hó 22-én P. XXII. 304.739/5—1929. szám alatt hozott és a b—i kir. törvényszék által 1930. évi március hó 5. napján. 22. Pf. 20.183/12—1929. szám alatt helybenhagyott ítéletével az alperest 300 P hátralékos fizetésben marasztalta, míg a felmondási időre eső járandóságokra nézve a keresetet elutasította azon az alapon, hogy a felek között nem szolgálati, hanem megbízási viszony létesült. A m. kir. Kúria az 1930. évi november hó 25. napján P. IV. 2999/16—1930. szám alatt hozott ítéletével a félévi felmondási időre eső 3000 P járandóságban is elmarasztalta az alperest, megállapítván, hogy a felperes igazgatósági tagságán felül a felek között valóságos szolgálati viszony állott fenn és ha az alperesnek jogában is állott a felperest igazgatósági tagságától bármikor elmozdítani, ez a felperesnek a szolgálati jogviszonyból eredő jogai sérelmére nem szolgálhatott és a szolgálati jogviszony az igazgatósági tagsági megbízás visszavonása esetén is csupán az 1910/1920. M. E. számú rendelet 2. §-ának megfelelő felmondás útján volt megszüntethető. Az elvi kérdésre vonatkozólag pedig a kir. Kúria a következőket fejtette ki: „A. K. T. 186., 188. és 241. §-ai szerint a szövetkezetet, mindazokban az ügyekben, amelyek a közgyűlésnek fenntartva nincsenek, az igazgatóság képviseli és az igazgatóság által kötött ügyletek a szövetkezetet kötelezik. A törvény 179. és 241. §-ai az alkalmazottak szerződtetését a szövetkezeti közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalják, ennélfogva az igazgatóság által létesített szolgálati szerződés érvényesnek tekintendő. Az ilyen szerződés hatályosságát pedig nem érinti az a körülmény, hogy az igazgatóság azt egy igazgatósági taggal kötötte, mert nincs olyan törvényes rendelkezés, amely az igazgatósági tagsági és alkalmazotti minőségben egy személyben való találkozását kizárná, sőt a K. T. 183. §-a egyenesen rámutat erre a lehetőségre, amidőn az igazgatósági tagok bármikori elmozdíthatóságát csupán a netalán fennforgó kártérítési igények épségben tartása mellett mondja ki. 2., Dr. Sz. Sz. felperes H. Sz. és É. rt. bej. cég ellen 116. 080 P tőke és jár. iránt indított keresetében megszolgált fizetését és felmondási időre eső járandóságait követelte, azon az alapon,