Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Részvénytársaság 41 hogy ő — ki az alperes részvénytársaság részvényese és igazgatósági tagja is volt — az alperesnek 1000 holdas ingatlanát az igazgatóság megbízásából éveken át kezelte, de az igazgatóság által megállapított fizetést sohasem kapta meg. A b—i k—i kir. járásbíróság 1930. évi január hó 10-én P. XX. 241.102/22—1929. szám alatt és a b—i kir. törvényszék 1931. évi február hó 25-én 22. Pf. 2378/35—1930. szám alatt hozott ítéletével a keresetet elutasította. A m. kir. Kúria azonban az 1932. február hó 4-én P. II. 2256/40—1931. szám alatt hozott közbenszóló ítéletével a felperes keresetének jogalapját megállapította azzal az indokolással, hogy a felek között szolgálati viszony létesült és hogy a szolgálat ingyenes elvállalása nem volt megállapítható. A m. kir. Kúria az elvi kérdésre nézve a következőket fejtette ki: „A m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 844. szám alatt felvett határozata szerint az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható. Ez azonban nem vonatkozik az igazgatósági tag rendes működési körén túlmenő teendőket tárgyazó rendes szolgálati viszonyra, mert a K. T. 179. §-a az alkalmazottak szerződtetését nem utalja a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; ennélfogva nincs kizárva, hogy ne a közgyűlés, hanem az igazgatóság vagy az ez által alapszabályszerűen megbízott intéző bizottság kössön szolgálati szerződést és kössön ki annak keretében díjazást (P. II. 2999/1930.). Az igazgatóságnak az ügyek intézésére (K. T. 182. §.), a cég jegyzésére (K. T. 185. §.) és képviseletére (K. T. 186. §.) vonatkozó törvényes hatáskörébe tartozó teendőin kívül vannak a részvénytársaságnak olyan teendői, amelyek nem esnek az ügyvitellel járó vezető munkakörbe, hanem az ügyvivők utasításainak végrehajtására szorítkoznak és amelyeket a K. T. 193. §-a értelmében is hivatalnokokra lehet bízni. Nincs tehát törvényes akadálya annak, hogy ilyen alárendeltebb végrehajtói teendők ellátására az igazgatóság valamelyik tagjával a szolgálati szerződések rendes kereteit meg nem haladó terjedelmű szolgálati szerződés köttessék, mert az említett elvi határozat célja csak annak megakadályozása volt, hogy az igazgatóság a maga vagy valamelyik tagja részére a részvénytársaság megterhelésével olyan vagyoni javadalmazást állapíthasson meg, amely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltsággal nem foglaltatik vagy a közgyűlés által el nem határoz-