Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

34 Hiteljog 1026. károk elismeréseként 1000 arany pengő eszmei kárnak és 463.675 aranypengő készkiadásbeli kárának megtérítésére irányult. A fentjeiölt perben a fellebbezési bíróság ítéletének jogerőre emelkedett rendelkezése szerint a bíróság az alperest annak abbanhagyására kötelezte, „hogy az általa gyártott és forgalomba hozott pótkávé vevőinek az általa közzétett hirdetésekben karamellacukorkák, kaleidoskop, léggömb, különféle színű és nagyságú gyöngyök és gyöngysorok, csokoládé és kakaó ajándékozását ígéri és a tárgyakat ráadásul ajándékként tényleg adja." A felperes azt állítja, hogy az alperes a karamellacukorkának a Tvt. által tiltott ajándékozását és ennek hirdetését pótkávé, illetve malátakávé árujával kapcsolatban az ismertetett ítéleti kötelezés ellenére sem hagyta abba, tiltott magatartásával a felperest arra kényszerítette, hogy érdekeinek védelme céljából a vevőközönséget felvilágosító alkalmazottakat tartson, akiknek díjazására 463.675 aranypengőt fordított. Egyéb ezt meghaladó kárához való jogának fenntartása mellett a felperes e perben az alperestől ezt a kárösszeget követeli. II. A felperes e perbeli keresetét az 1934. évi március hó 20. napján nyújtotta be; az alperes elévülési kifogása folytán eldöntendő voit elsősorban az, hogy a felperes kártérítési keresete egészben vagy részben elévült-e. A Tvt. 37. §-ának rendelkezése szerint akkor, amidőn a sértett fél a cselekményről és a felelős személy kilétéről tudomást nyert, az abbanhagyási követelés a tudomásrajutás napjától számított hat hónap alatt elévül. Ez a szabály áll a kártérítési követelés elévülésére is azzal a korlátozással, hogy a kártérítési követelés elévülése nem kezdődhetik meg előbb, mintsem a kár beállott (Tvt. 37. §. 2. bek.). A cselekmény és a felelős személy kilétéről való tudomás esetén tehát — mint ebben az esetben is — a kártérítési követelés hat hónapi elévülése azon a napon kezdődik, amidőn a kár beállott és az elévülés a mindenkori kár bekövetkeztétől folyik függetlenül attól, hogy a károsító cselekmény tartósan továbbra fennáll vagy folytatólagosan ismétlődik; mert a kár beálltával a keresetindítás joga minden egyes kárra nézve külön-külön önállóan megszületik, arra való tekintet