Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

174 Polgári peres és nem peres eljárás 1058.; hogy az alperes a még oly alaptalan követelés tekintetében is inkább hajlandó lesz kisebb anyagi áldozat árán kiegyezni, mint egy hosszas pernek a költségeit a megtérítés reménye nélkül viselni. Már pedig a kereseti joggal ily módon űzött visszaélés az igazságszolgáltatás eszméjét sérti s ezért annak a lehetősége akkor sem lehet közömbös az állam számára, ha abból nem is a saját állampolgárát éri közvetlenül károsodás. Mindezeknek a szem előtt tartásával a m. kir. Kúria annak a körülménynek, hogy a törvényhozási előmunkálatok a perkölségbiztosítékra vonatkozó rendelkezések megokolásánál a külföldiek által megperelt magyar állampolgárokat fenyegető károsodás elhárításának a szempontját helyezték előtérbe, nem tulajdoníthatott olyan messzemenő jelentőséget, hogy a törvény kizárólagos céljául a magyar állampolgároknak az említett károsodástól való megóvása tekintessék és ebből folyóan a perköltség biztosításának igénylésére vonatkozó jogosultság szempontjából magyar honos és külföldi alperes között olyan megkülönböztetés tétessék, amelyre magának a törvénynek a szövege alapot nem nyújt. Ezért a m. kir. Kúria á külföldi (csehszlovákiai) honosságú alpereseket a Pp. 180. §-ának 8. pontján alapuló pergátló kifogás megtételére jogosultaknak tekintette. Nem vitás, hogy a felperes az Északamerikai Egyesült Államoknak New-York államában lakó állampolgára. A magyar kir. igazságügyminiszternek az Igazságügyi Közlöny XXXIII. évfolyamában a 214. lapon 50.094/1924. I. M. szám alatt közzétett értesítése szerint New-York államban perbeli biztosíték adására kötelezhető minden felperes, akinek rendes lakóhelye nem az említett államban van, ha ennek az államnak a bíróságához fordul. Arról, hogy New-York állam bíróságai magyar állampolgárokkal ebben az esetben kivételt tennének, a m. kir. Kúriának hivatalos tudomása nincsen; erre a perben sem merült fel adat, sőt ezt a felperes nem is állította. Az Amerikai Egyesült Államokkal kötött, 1925. évi június hó 24-én Washingtonban kelt és az 1926 : XXI. tc-be becikkelyezett barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződés I. cikkének harmadik bekezdése értelmében a szerződő felek állampolgárai, amennyiben alkalmazkodnak a belföldi törvényekhez, akadálytalanul fordulhatnak a törvény által létesített bármely fokú bírósághoz jogaik érvényesítése