Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

Biztosíték 173 amelyek az egyezményben részes államok polgárait kölcsönösen felmentik az egymás bíróságainál való perindítás esetében a biztosítékadás kötelessége alól, rendszerint intézkedést tartalmaznak aziránt is, hogy az egyik állam bírósága által hozott ítéletnek a külföldi felperest perköltségben marasztaló rendelkezését az az állam, amelynek a kötelékébe a felperes tartozik, végrehajtsa. így rendelkezik nevezetesen az 1909 : XIV. tc.-be iktatott hágai perjogi egyezmény III. 17 —19. cikke, nemkülönben a vasúti árufuvarozás illetve a vasúti személy- és podgyászfuvarozás tárgyában kötött s az 1928 : III. és IV. tc.-kekbe iktatott két berni nemzetközi egyezmény mindenike a maga 55. cikkének 1. §-ában. Ha a fentebb előadottak szerint a törvényhozás által a perköltség-biztosíték intézményének bevezetésénél szem előtt tartott legnyomatékosabb szempont az volt is, hogy a törvény a külföldiek által hazai bíróságnál megperelt magyar állampolgárokat megóvja azoktól a hátrányoktól, amelyek őket a végrehajtási viszonosság hiánya következtében pernyerés esetén is a költségviselés tekintetében érhetik, kétségtelen, hogy a végrehajtási viszonosság említett hiányának az igazságszolgáltatás általános érdekeit sértő következményei lehetnek abban az esetben is, ha az a külföldi felperes, akinek az államában a magyar bíróság ítéletét a perköltség tekintetében nem hajtják végre, más külföldi állampolgárt vagy jogi személyt perel hazai bíróság előtt. Az a körülmény ugyanis, hogy a külföldi felperes a perköltség viselésének a kötelezettségétől pervesztesség és a költségekben való marasztalás ellenére is mentesülhet, az ilyen felperes számára alaptalan perek indítását és azoknak több bírósági fokozaton át folytatását könynyebbé teszi, már pedig a nyilván alaptalan perek számának a szaporítása az egyes alpereseknek okozott anyagi hátrányon felül a köz szempontjából is azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy a bíróságok munkaidejét más ügyek intézésétől elvonja s ezzel az igazságszolgáltatás menetét lassúbbá teszi. Emellett a bíróságnak s a bírói ítéletnek a tekintélyét is csorbítja az, ha az ítélet rendelkezésének nem lehet érvényt szerezni amiatt, mert a pervesztes fél az ítélkező állam határozatának a hatálya alól ki tudja vonni magát. De az ilyen kockázatmentes perlés lehetősége az állam nyújtotta jogvédelmi eszközökkel való visszaélésre is csábíthatja a felperest, aki adott esetben alaposan szárru'that arra,