Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

148 Polgári peres és nem peres eljárás 1050, sét azon az alapon kérte, hogy a község elöljáróinak hivatalos eljárásából eredő kár megtérítése iránti igény érvényesítése a Pp. 2.. §-ának 3. pontja szerint a törvényszék hatáskörébe tartozik. A b—i kir. törvényszék az alperesnek a Pp. 180. §-ának 3. pontjában meghatározott pergátló körülmény miatt emelt pergátló kifogását elveti, mert a községi elöljáróságnak hivatalos eljárásából eredő kár megtérítése iránt a község ellen indított perek a Pp. 2. §-ának 3. pontja értelmében, tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe tartoznak. A b—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét részben hatályon kívül helyezte és a pert annyiban, amennyiben a felperes keresetében az ellene folytatott büntető ügyből eredő ügyvédi költség megtérítése iránti igényt érvényesít, megszüntette; a kereseti követelés egyéb részére vonatkozóan azonban az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta, mert az állandó bírói gyakorlat szerint a bűnügyi költségek elbírálása, amelyek közé sorolandó a terhelt képviseletével felmerült díj és készkiadás is, a Bp. XXVI. fejezete értelmében a bűnügyben eljárt bíróságűk hatáskörébe van utalva és így e költségek megtérítése iránti igény nem tartozik polgári perútra. Az a körülmény tehát, hogy a keresetnek ez a része egyáltalán nem tartozik polgári perútra, a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott és ugyané szakasz utolsó bekezdése értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembe veendő pergátló ok; miért is a kir. ítélőtábla a Pp. 499. §. második és az 505. §. első bekezdése, valamint a 183. §. és a 182. §. első bekezdése értelmében a pert annyiban, amennyiben a felperes keresetében az ellene folytatott bűnügyből eredő ügyvédi költség megtérítése iránti igényt érvényesít, megszüntette. Az 1886 : XXII. tc. 86—88. §-ai értelmében a községi elöljáróság, a segéd- és kezelőszemélyzet minden egyes tagja mindazért a kárért, melyet hivatalos eljárásban akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, kártérítéssel tartozik. Ha pedig á károsult a károkozó személyzet vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhet vagy nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak, — a fedezetlen kárt a község téríti meg. — A kártérítési kereset a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatáskörébe tartozik.