Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Csődönkívüli kényszeregvesség 135 rendelet 48. §-a szerint a vagyonfelügyelőt a kényszeregyességi eljárásban kifejtett ténykedéséért díjazás illeti, ezt a bíró állapítja meg és ennek összegét illetően a felhívott rendeletszakasz a hatodik bekezdésben akként intézkedik, hogy a vagyonfelügyelő díjának megállapításánál: „a hitelezők követelésének kielégítésére tényleg rendelkezésre álló tiszta vagyoni fedezetet" kell alapul venni akként, hogy a díj összege — a magánegyességi eljárás során kifejtett vagyonfelügyelői tevékenységért megállapítható 1 % -kai együtt — a fedezet 4%-át meg ne haladja. Ha azonban az ekként kiszámított díj a végzett munka terjedelméhez vagy jelentőségéhez mérten aránytalanul csekély lenne, a vagyonfelügyelő díja a fedezet 6 °/o-áig felemelhető. Ugyanennek a rendeletnek 56. §-a a kereskedő vagy iparos csődönkívüli kényszeregyességi ügyében a rendelet 24. és következő szakaszai értelmében lefolytatandó magánegyességi eljárásra hivatott Országos Hitelvédő Egylet (0. H. E.), illetőleg Vidéki Kamarai Hitel védő Egylet (V. H. E.), valámint ezeken kívül a kereskedelemügyi miniszter által az igazságügyminiszterrel egyetértve, a budapesti kereskedelmi és iparkamara előterjesztése alapján kijelölt hitelezői védőegyletek díjazása tekintetében akként intézkedik, hogy az ezeket megillető költség összegét „ugyancsak a bíró állapítja meg és hogy e megállapításban a hitelezők követelésének kielégítésére tényleges rendelkezésre álló tiszta vagyoni fedezetet" kell alapul venni, még pedig az egyesség létrejötte esetében akként, hogy 600 millió koronáig 4 ° o, 600—2000 millió koronáig 3 ° o, 2000—5000 millió koronáig 2 %, 5000 millió koronán felül 1 % jár. Ha pedig egyesség létre nem jött, a költség a tiszta vagyoni fedezet 1%-a, ez azonban kivételesen az egyeztető szerv által teljesített munka nagy terjedelméhez vagy jelentőségéhez mérten az egyesség létrejötte esetében járó díjösszeg feléig felemelhető. Ez a rendelkezés utóbb csupán annyiban módosult, hogy a fenti értékhatárokat az 1926. évi december hó 17. napján 62. 997 1926. 1. M. szám alatt kiadott rendelet pengőértékben határozta meg. Az 1410/1926. M. E. számú rendelet 21. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint az egyességi eljárás nem érinti az eljárás megindítása előtt szerzett külön kielégítési jogokat. Az 54. §. ugyancsak akként rendelkezik, hogy az egyességi eljárás nem érinti az 55. §. szerint előnyösen kielégítendő követeléseket. Az előnyösen kielégítendő követeléseket az 55. §. az első bekezdés 1—3. pontjai alatt