Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

134 Hiteljog 1047. 30—1930 sz. alatt kelt végzésével a vagyonfelügyelői díj és költ­ség megállapításánál. Ez utóbbi végzés az erre vonatkozó döntését következőként indokolja: „A kir. törvényszék tanácsának jogi álláspontja szerint az utóbb idézett rendeletszakasznak (1410/1926. M. E. sz. rendelet 48. §-a) ama rendelkezése alatt, hogy a vagyonfelügyelő díjának megállapításánál a hitelezők követelésének kielégítésére tényleg rendelkezésre álló tiszta vagyoni fedezet veendő alapul, azt a va­gyoni fedezetet kell érteni, amely az egyesség hatálya alá eső hi­telezők kielégítésére az egyesség értelmében fordítandó lesz. Tehát a nettó aktívák összegét — levonva az előnyös tételeket és a külön kielégítési jogok fedezetét. Bár a többször idézett 1410/1926. M. E. sz. rendelet 48. §-a kifejezetten nem jelöli meg az egyesség hatálya alá eső ú. n. quotahitelezőket, hanem általánosságban csupán hitele­zőkről szól: hogy azonban az idézett §-ban említett hitelezők alatt csupán a quotalis hitelezők értendők, következik a rendelet egész tartalmából, mely szerint az egyesség hatálya alá nem eső hitelezők figyelmen kívül maradnak." Az ismertetett határozatok szerint a kir. törvényszékeknek kényszeregyességi ügyekben eljáró és a költségek megállapítása tekin­tetében az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 90. és 91. §-ai értelmében végső fokon határozó tanácsai és pedig egyfelől a b—i kir. törvény­szék tanácsa, másfelől ezzel szemben és egymással lényegileg egye­zően a fentebb megnevezett többi törvényszék tanácsai ellentétes gyakorlatot folytatnak abban az elvi kérdésben, hogy a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban a vagyonfelügyelőt és az Országos Hitelvédő Egyletet, illetőleg a Vidéki Kamarai Hitelvédő Egyletet az 1410/1926. M. E. számú rendelet 48. és 56. §-ai értelmében meg­illető díjat és költséget az összes követeléseknek, tehát a külön kielégítésre, az előnyös kielégítésre és a hányadrészes hitelezők követeléseinek kielégítésére rendelkezésre álló tiszta vagyon vagy csupán a hányadrészes hitelezők kielégítésére szolgáló úgynevezett szabad vagyon alapul vétele mellett kell-e megállapítani. II. A kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntését a jövőre szükségesnek tartván, a kérdést a jogegységi tanács elé utalta. III. A csődönkívüli kényszeregyességi eljárás tárgyában 1926. évi február hó 23. napján 1410/1926. M. E. szám alatt kibocsátót

Next

/
Oldalképek
Tartalom