Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Kereskedelmi csőd 125 fennforognak, — a panaszos felfolyamodásának helyt adva, a ren­delkező rész értelmében kellett határozni. Mitsem változtat ezen az a körülmény, hogy a panaszos a panaszlott ellen fennálló követelését a gyógyszertári jogosítvány megszerzésével kapcsolatosan keletkezett magánjogi vonatkozású jogügyletre alapítja, mert a Cst. 248. §-ának első bekezdése értel­mében a kereskedelmi csőd nyitását kérelmező hilelezőnek azt kell többek között igazolnia, hogy az adóssal szemben követelése van, de a követelés tekintetében nem tartalmaz a Cst. rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a hitelezőnek kereskedőnek és a követelésnek kereskedelmi vonatkozású jogügyletből eredőnek kell lennie, miért is nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi csődnyitás elrendelése kérdé­sének elbírálása szempontjából teljesen közömbös az, hogy keres­kedő-e a csődöt kérő hitelező és hogy a csődnyitás iránti kérelem minő természetű követelésre van alapítva. A kir. Kúria a panaszlottnak a kir. törvényszék csődnyitást elrendelő végzése ellen beadott felfolyamodásban felhozott azt a panaszát, hogy az 1908 : XLI. tc. 2. §-ának 8.) pontja értelmében a gyógyszertár berendezése, munkaszerei, tartályai és gyógyszer­készletei, amennyiben a végrehajtást szenvedőnek azókra a gyógy­szertár üzemének a folytatása végett szüksége van, le nem foglal­hatók és így a Cst. 1. §-ának okszerű értelmezése mellett a gyógyszerész kereskedőnek nem tekinthető, — továbbá, hogy a 22.370/1883. B. M. számú rendelet értelmében gyógyszertár csőd alá nem vonható, — helytállónak nem találta, mert bár az 1876 : XIV. tc. 131. §-a értelmében a gyógy­szertár személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítvánnyal felru­házottnak személyéhez lévén kötve, el nem adható, sem nem hagyományozható, mégis éppen abból, hogy e rendelkezés további megszorítást nem tartalmaz, okszerűen következik az, hogy semmi­féle akadálya nincsen annak, hogy az ilyen jogú gyógyszertár üzeméből származó jövedelem csőd alá vonható legyen, mint ahogyan a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 11. számú polgári döntvénye értelmében az ilyen jogú gyógyszertár jövedelme vég­rehajtás alá is vonható. A fent idézett belügyminiszteri rendelet pedig nem azt mondja ki, hogy gyógyszerész ellen csőd nem nyitható, hanem éppen ellenkezőleg, az ezzel a rendelettel kiadott Szabályrendelet 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom