Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

126 Hiteljog 1047. §-ának második bekezdése figyelembe veendő rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre vonatkozólag, ha a gyógyszerész ellen csőd rendeltetik el. De nem találta figyelembe vehetőnek a m. kir. Kúria a panaszlottnak azt a panaszát sem, hogy ellene a csődnyitás elrendelésének azért sem lehet helye, mert a gyógyszertári jogosítvány gyakorlása kizárólag a jogosított személyéhez fűződő jog és kötelezettség lévén, más, nevezetesen zárgondnok által nem helyettesíthető, mert igaz ugyan, hogy az 1876 : XIV. tc. 131. §-a értelmében a gyógyszertár személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítvánnyal felruházottnak a személyéhez van kötve és a Cst. 3. §-a értelmében a csődnyitás joghatályának kezdetével a közadós elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett, mégis ilyen esetben a fent idézett Szabályrendelet 21. §-ának az imént idézett törvénycikk 125. §-a utolsó bekezdésével való egybevetett értelme szerint a gyógyszertárat az illetékes törvényhatóság a gyógyszertár részére kirendelendő kezelő által kezelheti. IV. Csődönkívüli kényszeregyesség. 1047. szám. A vagyon- A csödönkívüli kényszeregyességi eljárásban a vagyonfelügyelőt felügyelő, az és az Országos Hitelvédő Egyletet, illetőleg a Vidéki Kamarai Hitelvédő O H E dí- Egyletet az 1410/1926. M. E. számú rendelet 48. és 56. §-ai értelmében jának és megillető díjat és költséget nem az összes követeléseknek, tehát a költségének külön kielégítésre, az előnyös kielégítésre jogosult és a hányadrészes megállapí- hitelezők követeléseinek kielégítésére rendelkezésre álló egész vagyon tása. alapján, hanem csupán a hányadrészes hitelezők kielégítésére szolgáló tiszta vagyoni fedezet, az úgynevezett szabad vagyon alapul vétele mellett kell megállapítani. J. D. 50. sz. 1932. március hó 16-án. Elnök: Juhász Andor, a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Ipovitz Károly kir. kúriai bíró. „A csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban a vagyonfelügyelőt és az Országos Hitelvédő Egyletet, illetőleg a Vidéki Kamarai Hitelvédő Egyletet az 1410/1926. M. E. számú rendelet 48. és 56. §-ai értelmében megillető díjat és költséget az összes követeléseknek, tehát a külön kielégítésre, az előnyős kielégítésre jogosult és a hányadrészes hitelezők követeléseinek kielégítésére