Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. A tömeg hitelezői 113 az, hogy a 152. és 170. §. idézett rendelkezésének ez az értelem nem tulajdonítható. A Cst. 50. §-a szerint ugyanis, ha a tömeg a tömegtartozások és tömegköltségek kielégítésére nem elegendő, aránylagos kielégítésnek van helye olyképen, hogy a tartozások a költségek előtt, ezek között pedig mindenekelőtt a készpénzkiadások egyenlíttettnek ki. E szabály szerint tehát a felhívott 50. §. korlátai között a tömegtartozások tekintetében is érvényesül a csődeljárásnak az az elve, hogy a tömeg elégtelensége esetén aránylagos kielégítésnek van helye, ami már magában véve is indokolttá teszi azt az álláspontot, hogy a csődtörvénynek egyfelől 152. és 170., másfelől 50. §-ában mutatkozó ellentét kiegyenlítésére a törvény magyarázatánál abból kell kiindulni, hogy nem lehet a tömeg hitelezői közül egyesek részére, a törvény által külön megengedett eseteken kívül, a végrehajtás útjának fenntartása által oly jogeszközt biztosítani, mellyel a tömeg elégtelensége esetén más hitelezőket a kielégítés jogától megfoszthatnak, hanem jogosulatlan előnyök szerzésének elkerülése céljából a kielégítés kérdését a csődeljárás útjára kell fenntartani. Emellett azonban a marasztaló ítéletben meghatározott tömegtartozások végrehajtás útján való kielégítését kizárja a törvénynek, a 170. §. második bekezdésében megjelölt kettős jog egybevetése útján történő értelmezése is. Ha ugyanis valamelyik tömeghitelezö panaszt emel a csődbíróságnál amiatt, hogy a tömeggondnok a szükséges összegeket folyóvá nem tette és a panaszos eljárás keretében a tömeggondnok azt hozza fel, hogy a tömeg a tömegtartozások teljes kielégítésére nem elegendő, a csődbíróság ezt a kérdést szükségkép a döntés körébe vonja s amennyiben a kifogást alaposnak ítéli, határozatát csak azzal a tartalommal hozhatja meg, hogy a tömeggondnokot a Cst. 50. §-a szerint való aránylagos kielégítésre utasítja. Fel kell tenni, hogy a törvény akkor, midőn a hitelező részére ugyanannak a jognak érvényesítésére két jogeszközt vagylagosan engedett, az érvényesítésnek nem kívánta egymástól eltérő eredményét biztosítani, tehát ha a panaszeljárásban a tömeghitelező joga más, ugyanily jogú hitelező joga által korlátozást szenved, 8