Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

114 Hiteljog 1043. nem lehet ennek a korlátozásnak az útját elzárni akkor sem, ha a tömeghitelező joga ítéletből ered. Az a körülmény tehát, hogy a törvény a tömeg hitelezőit feljogosította, hogy igényeiket úgy, mint csődön kívül érvényesíthetik és részükre a per útját nyitva tartotta, csak annyit jelent, hogy kifejezésre kívánta juttatni azt a kivételes helyzetüket, hogy követeléseiket a csődeljárás folyamán bejelentéssel s felszámolással érvényesíteniük nem kell és ehhez képest a csődbíróságnál emelhető panasz mellett, perenkívüli úton el nem dönthető vitás jogi kérdésekben fenntartotta részükre azt az utat is, mely a vitás magánjog érvényesítésének rendszerinti útja. Ez azonban csak arra szolgálhat, hogy a tartozás körül felmerülő kérdések eldöntésével a vitás jogok és kötelezettségek a peres eljárás biztosítékainak igénybevételével csupán megállapíttassanak, de nem vonja a törvénykezési rendtartás rendes útja szerint való perindítás lehetősége maga után szükségkép azt a következtetést, hogy a törvény az illető perben hozott ítéletet marasztaló vagy oly hatályúnak kívánta tekinteni, hogy annak alapján a csődtömeg ellen a megítélt követelés végrehajtás útján is érvényesíthető legyen. A törvény ilyetén értelmű magyarázatát egyébként figyelmen kívül nem hagyható gyakorlati szempontok is támogatják. Annak, hogy az aránylagos kielégítés kérdése abban a perben elbíráltassék, melyben a csődtömeget valamely tömegtartozás megfizetésében, ezek között perköltségben marasztaló határozat keletkezik, rendszerint útját állja az, hogy más, perben nem álló tömeghitelezők érdekeiről s jogairól is lévén szó, ezek nélkül a kielégítés hányadát megállapító határozat nem hozható. Ha tehát az aránylagos kielégítés kérdése a perben felmerül is, megoldását szükségkép a csődeljárás útjára kell fennhagyni. Viszont, ha valamely adott esetben csak az ítélet meghozatala után áll elő az a helyzet, hogy a tömeg a tartozások teljes kiegyenlítésére nem elegendő, még ha a tömegtartozás megfizetésére kötelező ítéletet a csődtömeg ellen korlátozás nélkül végrehajthatónak tekintjük is, a hitelezőnek a Cst. 50. §-ában foglalt anyagi jogszabály értelmében meg kell elégednie az aránylagos kielégítéssel. A tömeggondnok részére tehát erre az esetre biztosítani kell oly jogeszközt, mely a korlát nélkül való végrehajtás ellen megvédi. Ennek, — minthogy a koriátlan végrehajthatóság