Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

112 Hiteljog 1043. Ennek az elvi kérdésnekagyakorlatban megnyilvánuló eltérő megoldása azt is maga után vonta, hogy a végrehajtás minő korlátok között való elrendelésének kérdése a végrehajtási eljárásban is felmerült. II. A m. kir. Kúria elnöke az említett vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre szükségesnek tartván, a kérdést a jogegységi tanács elé utalta. III. Az 1881 : XVII. tc. (Cst.) 48, §-ának 1. pontja értelmében a tömeggondnok érvényes jogcselekményeiből eredő követelések a tömeg tartozásai. A tömeggondnok érvényes jogcselekményei kétségen kívül a csődtömeg nevében vagy ellene indított perben végzett cselekmények is. Ennélfogva a pernyertes ellenfélnek járó költség szintén a Cst. 48. §-ának 1. pontja szerint való tömegtartozás. Nincs ezzel ellentétben az, hogy a Cst. 150. §-a a követelés valódisága iránt megindított perek (Külön perek) költségeiről való rendelkezései körében nem tömegtartozásról, hanem költségekről tesz említést, mert ebben a törvényszakaszban a „költség" szó használata nem a Cst. 48. és 49. §-a szerint való megkülönböztetés értelmében, hanem kizárólag a megindított külön perrel való vonatkozásban, az ott felmerült díjaknak s kiadásoknak, vagyis az illető per költségeinek megjelölése gyanánt történik. A Cst. 152. §-a szerint a tömeg hitelezői igényeiket úgy, mind csődön kívül érvényesíthetik, a 170. §. első bekezdése pedig azt rendeli, hogy a tömeg hitelezői azonnal kielégítendők, mihelyt igényeik lejárnak, illetőleg megállapíttattnak. E végből a tömeggondnok a szükséges összegeket kellő időben folyóvá tenni tartozik s ha a fizetést nem teljesíti, a hitelezők követeléseiket a csődtömeg ellen a törvénykezési rendtartás szerint keresettel érvényesíthetik vagy panaszt emelhetnek a csődbíróságnál, mely a szükséges intézkedést megteszi. Abból, hogy a törvény kiemeli, hogy a tömeg hitelezői igényeiket, úgy, mint csődön kívül érvényesíthetik, a 170. §-ban pedig az ezeknek engedett vagylagos jogok között a törvénykezési rendtartás szerint, keresettel való érvényesítés jogát is fenntartja, az következnék ugyan, hogy ebben bennfoglaltnak kell tekinteni azt is, hogy a marasztaló ítélethez szükségkép fűződő következmény gyanánt nem teljesítés esetén végrehajtás útján is kikényszeríthessék követelésük kiegyenlítését, mégis a jogegységi tanács álláspontja