Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

108 Hiteljog 1043. lános szabályként megállapított jogosultsága határozott ténybeli, illetve számbeli adatok kimutatása nélkül korlátoztassék. 3., Ezekkel a határozatokkal, melyek megegyeznek a kir. Kúria már régebbi idő óta folytatott és pedig az 1546 1900., 141/ 1901., 244/1901., 252/1902. V. sz. alatt hozott ítéletekben is kifejezésre jutott gyakorlatával, — ellentétes álláspontot foglalt el a kir. Kúria özv. W. L-né felperesnek V. F. és dr. W. Z., mint V. F.-né csődtömegének gondnoka alperes ellen életjáradék átértékelése iránt a b—i központi kir. járásbíróság előtt P. IV. 33.054 1927. sz. alatt folyamatba tett perében. Ebben a perben a kir. járásbíróság ítéletét, mely szerint az érdemben való marasztalás mellett az alpereseket teljesítési idő kitűzésével, végrehajtás terhe mellett perköltség fizetésében is marasztalta, a b—i kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság Pf. XXVII. 9997/8—1928. sz. ítéletével — a költségek összegére vonatkozó változtatással — helybenhagyta, egyszersmind az alpereseket, az ítéletet végrehajthatónak mondva ki, fellebbezési költség viselésére is kötelezte. A kir. Kúria az alsóbíróságok ítéletét P. V. 8138/11 — 1928. sz. ítéletével a per érdemében felülvizsgálta ugyan, de a perköltségek viselésének kérdése felülvizsgálati panasz hiányában érintetlen maradt. Ezt követően az elsőbíróság a felperes által kért kielégítési végrehajtást P. IV. 33.054/24—1927. sz, végzésével a csődtömeg ellen úgy a kérelem főtárgya, mint a per- és végrehajtási költségek tekintetében elrendelte, míg a kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság ezt a végzést Pf. XXI. 11.438/26—1930. szám alatt kelt végzésével megváltoztatta, a kielégítési végrehajtási kérelmet elutasította. A kir. Kúria ezt az elutasító végzést Pk. V. 7104/30—1930, sz. alatt hozott végzésével helybenhagyta. A végzésnek a költséget illető részre vonatkozó indokolása az, hogy a perköltségkövetelés a Cst. 48. §-ának 1. pontja alá eső tömegtartozás, melynek behajtását a tömeg hitelezője a Cst. 170. §-ában engedett joga ellenére is csak az 50. §. első bekezdésében megjelölt korlátok közt szorgalmazhatja. Tehát, ha a tömeggondnok a költségeket a jogerős ítéletben megállapított teljesítési időben nem egyenlíti ki, nem a tömeg ellen vezetendő külön kielégítési végrehajtásnak, hanem a Cst. 170. §ának második bekezdésében megjelölt panasznak van helye. Emellett az indokolás tartalma szerint a csőd már magában véve is a közadós ellen intézett egyetemes végrehajtás s a csődtömeg ellen