Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

78 Magánjog 928. szám. Alapítandó Az alapítandó részvénytársaság javára szerzett nyilvánkönyvi rt. javára jog pusztán azért, mert az a részvénytársaság bejegyzése előtt keletszerzett kezett, eredeti érvénytelenség okából nem törölhető. nyilván- E. H. 1932. évi szeptember hó 15-én. P- V. 5835/1930. szám. Elnök: könyvi jog Hutás József kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Gébért József kir. kúriai bíró. érVésége" Tényvázlat: Felperesek, mint az I. r. alperesi rt. alapítói felajánlották a rt. alaptőkéjéhez ingatlanaikkal való hozzájárulásukat. A rt. alakuló közgyűlésén a felajánlott vagyontárgyakat elfogadta és ennek folytán az apportként behozott ingatlanokra a rt. tulajdonjoga bekebeleztetett, majd ugyanezekre az ingatlanokra II. r. alperes jelzálogjogokat szerzett, amelyekre a végrehajtási jog is feljegyeztetett. Miután alperesek úgy a tulajdonjogot, mint a jelzálogjogokat a rt.-nak a cégjegyzékbe történt bejegyzése előtt, tehát oly időben szerezték meg, amikor a rt. még nem volt létezőnek tekinthető, felperesek a tulajdonjognak és jelzálogjogoknak eredeti érvénytelenség okából való törlése iránt keresetet indítottak alperesek ellen. Alperesek a telekkönyvi bejegyzések érvényességét vitatták. i A p—i kir. törvényszék felperesek keresetét elutasította, mert a rt. alakuló közgyűlése a felperesek ingatlanait elfogadta és a rt. a cégjegyzékbe bejegyeztetett, ekként a felperesi alapítókat joghatályosan terhelte az a kötelezettség, hogy az alapítási tervezetben megjelölt vagyontárgyakat a rt. tulajdonába bocsássák. Ebből pedig következik, hogy pusztán abból az okból, hogy a rt. a bejegyzés előtt megalakultnak tekinthető nem volt, a tulajdonjogi bekebelezés nem törölhető. A bekebelezés alapját ugyanis érvényes jogügylet képezte, a felperesek hozzájárulásával történt az a szabálytalanság pedig, hogy a tulajdonjog a rt. javára a cégjegyzékbe történt bevezetés előtt bekebeleztetett, a rt.-nak a cégjegyzékbe történt bevezetésével pótoltnak tekintendő. Mivel pedig a tulajdonjog érvényesen kebeleztetett be, ennek folytán a II. r. alperes javára bekebelezett jelzálogjogok is érvényesek, s így azok törlésének sincs helye. A b—/ kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét indokai elfogadása mellett annak kiemelésével hagyta helyben, hogy a rt. a cégjegyzékbe történt bevezetést megelőzően jogokat általában, ezek között tehát tkvi tulajdont is szerezhet azzal a megszorítással azon-