Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Telekkönyv 77 kötelezettséget vállalt a kérdéses jelzálogjog törlésére, a jelzálogos hitelező pedig nem fogadta el a fizetést, a kölcsönösszeg bírói letétbe helyezése mellett törlési keresetet indított. A k— / kir. törvényszék felperest törlési keresetével elutasította, mert mint nem telekkönyvi tulajdonos törlési kereset indítására nem volt jogosítva. A b—i kir. ítélőtábla az elsöbírósági Ítéletet azonos indokokból helybenhagyta. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és felperes törlési keresetének helyet adott. Indokok: A fellebbezési bíróság a felperest azért utasította el törlési keresetével, mert nem telekkönyvi tulajdonos törlési kereset indítására nem volt jogosítva. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja azonban téves. A telekkönyvi rendtartás 155. §-a illetve a 947/1888. I. M. számú rendelet 9. §-a értelmében a nyilvánkönyvi tulajdonos az ingatlanára bekebelezett zálogjog elenyészte esetében annak kitörlése végett keresetet indíthat. Ezt a kereseti jogot azonban nem lehet akként értelmezni, hogy az kizárólag az ingatlan nyilvánkönyvi tulajdonosát illetné meg, hanem a rendelet idézett helye a kereset indítására feljogosítja a nyilvánkönyvi tulajdonost anélkül, hogy ezzel a nyilvánkönyvi tulajdont az actoratus előfeltételéül szigorúan elhatárolni akarná. Ha az ingatlan eladója a vevőjével szemben a tehermentesítésre kötelezve van, a kereshetőséget tőle megtagadni nem lehet, bár már nem telekkönyvi tulajdonos, minthogy fontos érdeke fűződik a terheknek általa elvállalt töröltetéséhez, ennek eszköze pedig a telekkönyvi törlés iránti per. Ezt az álláspontot erősíti meg az 1927 : XXXV. tc. (a jelzálogjogról) 50. §-ának 2. bekezdése is,, amely szerint ha a jelzálogos hitelezőt a személyes adós vagy harmadik személy elégíti ki, ez a jelzálogjog törlésére alkalmas írásbeli nyilatkozat kiállítását követelheti: a nyilatkozat kiállításának megtagadása pedig a törlési perre szolgáltat alapot. Az irányadó tényállás szerint a felperes az ingatlanát S. I.-nek eladván, kötelezte magát az ingatlant alperes javára terhelő zálogjog töröltetésére; a törlési per indítására való jogosultság tehát a fentiek szerint tőle az adott esetben meg nem tagadható.