Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

58 Magánjog 920. podás, mely szerint az alperes javára az ezáltal vitatott ablakszolgalmi jogot alapították, az a fentidézett jogszabály szerint a felperessel, mint nem egyetemes jogutóddal szemben csak akkor lenne érvényesíthető, ha a felperes eme szolgalmi jognak jogügyleti megállapításáról tudott volna. Ezt azonban az alperes nem is állította, e tekintetben bizonyíték fel nem merült. A m. kir. Kúria P. I. 9/1925 — 15. számú ítéletében lefektetett jogelveket az alperes a maga javára sikerrel fel nam hozhatja, mert az ott kimondott jogelv más, lényegileg eltérő tényállásra mondatott ki. De az alperes a szolgalmi jognak elbirtoklás útján való megszerzését is vitatta. Az ablakszolgalmi jog az uralgó telek tulajdonosa javára a világosságra és levegőre ad igényt, amely jog a szolgáló telek tulajdonosát minden oly intézkedés abbahagyására kényszeríti, amely az uralgó telek tulajdonosát a világosságtól vagy a levegőtől elzárná. E meghatározása szerint tehát az ablakjog nemleges szolgalomjog. A nemleges telki szolgalom elbirtoklása azonban az anyagi jogunk értelmében csak akkor veszi kezdetét, ha a szolgáló telek tulajdonosa az uralgó telek tulajdonosának tiltakozására a szolgalommal ellenkező cselekményt vagy jog gyakorlását abbanhagyja és csak akkor nyer befejezést, ha az abbanhagyástól kezdve az elbirtoklás ideje eltelt anélkül, hogy a szolgáló telek tulajdonosa a szolgalommal ellenkező cselekményt vagy joggyakorlást folytatta volna. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság által is megállapított, meg nem támadott és így irányadó tényállás szerint a felperesi telekre néző ablakok már 32 évet meghaladó idő óta jelenlegi helyükön voltak és aziránt vita eddig föl nem merült, minthogy pedig az alperesek jogelődeinek az a ténye, hogy a felperesi telek felé néző épületrészükön ablakokat vágtak, az a tulajdonjogukból folyó jogosítványuk volt és így az ablakoknak jelenlegi helyzete bármily régi idő óta is tart, egymagában szolgalomszerzésre nem vezet,, hanem mert a megállapított tényállás szerint a felperesek vagy jogelődeik oly cselekményt, amely az alperesek házában a felperesi telekre nyíló ablakok elől a világosságot elzárták volna, el ,nem követtek, ily cselekmény hiányában a szolgalomnak elbír-