Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

Szolgalom 59 toklással való megszerzéséhez szükséges idö mindaddig meg sem kezdődött, míg a felperes a kapubejárat tervbe vett elkészítésével a világosságot alperes elől elzárni meg nem kísérelte, ez pedig csupán 1932. évben történt, mindezeknél fogva közömbös lévén az, hogy a felperes a telkét az ablakok miként való elhelyezésének tudatában vette, kétségtelen, hogy az alperesi telek javára a felperesi telekre elbirtoklás útján szerzett ablakszolgalmi jog fenn nem áll. A fent kifejtett jogi álláspont mellett most már teljesen közömbös ama tényeknek elbírálása és az erre vonatkozó felperesi felülvizsgálati támadások eldöntése, hogy vájjon a két ház egykori tulajdonosa Sz. A. ugyanazon személy volt-e és hogy a felperes és az alperes jogelődei jogügylet útján alapítottak-e szolgalmi jogot. Az előadottak szerint ugyanis az alperes a felperessel szemben jogügyleten alapuló ablakszolgalmi jogot nem érvényesíthet, elbirtoklás útján pedig ablakszolgalmat nem szerzett és így eme szolgalmi jog alapján az alperes a felperes által tervbevett kapubejárat felépítését nem akadályozhatja, aminek folyománya az, hogy a felperesnek annak megállapítása iránt indított keresete, hogy az ő telkére az alperesi ház tulajdonosának ablakszolgalmi joga nincs, jogos alappal bír. 921. szám. Az uralkodó telek felosztása esetén a telki szolgalom rendszerint A szolgalmi mindegyik felosztott rész tulajdonosa javára azzal a korlátozással ma- i°§ osztharad fenn, hogy azok a szolgalmat csak úgy gyakorolhatják, hogy az a tatlansaga szolgáló telek tulajdonosára ne váljék terhesebbé a felosztás előtt az uralkodó gyakorolt szolgalomnál. telek ielosz_ E. H. 1930. évi június hó 4-én. P. V. 4480/1928. szám. Elnök: Hutás tasa eseténJózsef kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Gébért József kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperesek ingatlanaik feletti tulajdonjoguk kizárólagosságának megállapítása és 250.000 K kártérítési tőke és jár. iránt azon az alapon indítottak keresetet, mert őket alperes az ingatlanuk feletti tulajdonjogból, illetve haszonélvezeti jogból folyó birtoklásukban megháboritotta és nekik kárt okozott azáltal, hogy az ingatlanukon levő erdő faállományát éveken át vágatta és gallyaztatta.