Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Dologi jog 57 alkalmas okirat kiadását követelni elmulasztotta, az alperesi jogutód hátrányára nem szolgálhatott. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság végítéletét megváltoztatta és a felperes keresetének helyet adva megállapította, hogy az alperesi ingatlanon épült ház mindenkori tulajdonosait a szomszédságában levő felperesi ingatlannal, illetve annak mindenkori tulajdonosával szemben ablak szolgalmi jog meg nem illeti. Indokok: A felperes felülvizsgálati kérelmében a kir. Ítélőtábla által megállapított és a szolgalomnak jogügyleti alapon történt létrejöttét megállapító tényállást az alapon támadja, hogy annak megállapítása jogszabálysértően és nyilván helytelen ténybeli következtetésen alapul, mert a bíróság annak a ténynek valóságát vagy valótlanságát döntheti el, amelyet a felek felhoztak. Már pedig az alperes azt, hogy Sz. A. eladó és V. J.-né között szolgalmat megállapító ügyletre vonatkozó megegyezés jött volna létre, föl nem hozta. Ez a panasz azonban alaptalan, mert a fent ismertetett alperesi védekezés szerint az alperes felhozta, hogy szolgalom szerzése jogügyleten is alapul. Alapos azonban a felperesnek az a panasza, amely szerint a fellebbezési bíróság anyagi jogot sértett azáltal, hogy annak dacára, hogy az ő ingatlanára telki szolgalmi jog a felperesi telek javára bekebelezve nincs, a telki szolgalmi jog fennállását mégis megállapította. Anyagi jogszabály ugyanis az, hogy a telki szolgalmi jog jogügylet útján szerezhető és ennek feltétele, hogy a két szomszédos telek tulajdonosa a telki szolgalmi jog alapításában érvényes jogcímen megállapodjék, hogy azonban a jogügyletileg létesített telki szolgalmi jog mindenkivel szemben érvényesíthető legyen, szükséges az, hogy az uralgó telek javára a telki szolgalom a szolgáló telekre bekebeleztessék, mert ennek hiányában a szolgalom fennállására csupán a közvetlenül szerződő féllel és annak egyetemes jogutódával szemben, vagy azzal szemben lehet hivatkozni, aki a szolgáló telek tulajdonát a szolgalmi jog fennállásának tudatában szerezte meg. A megállapított tényállás szerint a felperes telkére az alperes telke javára szolgalmi jog bekebelezve nincs és így még ha a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi jogelőd V J.-né és Sz. A. között jött volna is létre oly megálla-