Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

40 Magánjog 915. A törvény idevonatkozó indokolása világosan ki is emeli az elvi eltérést ekként: Habár az a szabály, hogy a felek vagyonjogi igényeikről szabadon rendelkezhetnek, már az általános jogelvekből következik, azt a vétlen nő tartási igényére nézve különösen a joglemondás tekintetében azért volt célszerű külön kiemelni, mert a családi köteléken alapuló törvényes tartási kötelességek és jogokra nézve a felek szabad rendelkezése korlátozva van, így pld. a házasságban élő hitvestárs tartásáról a férj javára le nem mondhat. A házassági életközösségnek megszűntével azonban az arra alapított jogszabályoknak a változott viszonyoknak megfelelő módosítása teljesen igazolt annál is inkább, mert a vétkes férjnek vétlen nejével szemben fennálló tartási kötelességébe az alimentationalis szempontokon kívül belejátszik a kártérítési elem is, ami már magában is indokolja, hogy a tartásra nézve a feleknek korlátlan rendelkezési jog biztosíttassék. Emez elvi elhatárolás folytán a m. kir. Kúriának az a jogi álláspontja, hogy a házastársak és jegyesek egymás között vagy egymás irányában minden olyan jogügyletet létesíthetnek, amely mások között meg van engedve és a házasság természetével nem ellenkezik. Ebből folyólag a házasság megkötése előtt a jegyesek és a házasság megkötése után a házastársak a tartás kérdését is szabadon szabályozhatják, amennyiben ez a szabályozás a házasság természetével és a házassági jogviszonyból folyó s a felek rendelkezését kizáró szabályokkal ellentétben nincs, vagyis a jegyesek és a házastársak között keletkezett szerződéseknek a tartásra vonatkozó rendelkezései mindig vitássá tehetők, ha azok az előbb említett általános házassági jogszabályokkal összhangban nincsenek. Az adott esetben a fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy a peresfelek a házasság megkötését (1932. évi január 21.) megelőzően 1932. évi január hó 19-én létesített „házassági szerződés" 4. pontjával kapcsolatos 5. pontjában ekként rendelkeztek: azon esetre, ha leendő házastársak között a tényleges házassági életközösség bármely okból, bármelyik fél hibájából és bármikor megszakíttatnék s így a különélés következnék be, vagy ha bármelyik házastárs a bírósághoz keresetet nyújtana be a házasság felbontása iránt s a házasság bármelyik házastárs vétkesnek nyilvánítása mellett bármely okból és bármelyik hibájából jogerős bí-