Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Házassági jog. 29 tulajdonságaira nézve a felperest megtévesztette, — elutasította azonban a felperest keresetével azért, mert felperesnek a megtévesztés felismerése után az alperessel folytatott együttéléséből, a vele való együtthálásból és nemi érintkezésből a felperes hallgatólagos helybenhagyására vont jogi következtetést, már pedig a megtámadásra jogosult házastársnak a H. T. 65. §-a értelmében való utólagos helybenhagyása a házasságnak bármely megtámadási okon alapuló megtámadhatóságát kizárja. A felperes részéről az alperes ellen előzőleg folyamatba tett ennek a pernek az adataiból nyilvánvaló ezek szerint, hogy a felperes az alperessel kötött házasság érvényét alperesnek már leánykorában fellépett és úgy a házasság megkötésekor állítólag fennállott, mint jelenleg is állítólag fennálló elmebántalma miatt, tehát ugyanazon megtámadási ok címén támadta meg, amelyet ebben a perben is érvényesít, — a házassági jogról szóló törvény rendelkezéseiből önként folyik azonban az a jogi következtetés, hogy a perben már egy ízben érvényesített megtámadási ok alapján a házasságot többé megtámadni nem lehet, mert a megtámadási kereset jogerejü elutasításának joghatálya az, hogy a házasság megtámadhatóságának elenyészését vonja maga után. Ezekből az indokokból nem sért anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amellyel a felperest keresetével elutasította. 912. szám. Ha a felperes a H. T. 80. §-ának a., pontjára alapított perben Keresetelegyedül csak a jogos indok nélküli elhagyás tényét teszi kereset tárgyává enyésztő haés a per adataiból nem lehet arra következtetni, hogy a szándékos és táridő szájogos ok nélküli elhagyás tényén fölül, mint ennek következményét, a mításajogojogosulatlan különélést is bontó okul kívánja érvényesíteni, ügy a H. sulatlan elT. 83. §-ában meghatározott hat havi keresetelenyésztő határidő a hagyásnál, jogosulatlan elhagyás tudomásra jutásától számítandó. E. H. 1936. évi szeptember hó 8. napján. P. Ili. 1628/1936. szám. Elnök: Thébusz Aladár kir. kúriai biró. Előadó: Raisz Béla kir. kúriai bíró. A s—i kir. törvényszék a felek házasságát az alperes hibájából a H. T. 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó ok alapján felbontotta és az alperest a H. T. 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánította, mert jogi álláspontja szerint az alperesnek az a maga-